Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)
Lengyel Á.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (VII.9
alatt — vállaltak munkát magasabb napszámbér ellenében. Győr megye alispánja és Győr szab. kir. város polgármestere is megkapta ezzel összefüggésben a belügyminiszter felhívását, hogy hatóságuk területén minden úton-módon akadályozzák meg az ilyen szökéseket, és az elfogott egyéneket adják át a legközelebbi katonai szervnek, illetve a csendőrségnek. 17 A Károlyi Párt 1916. július 18-án történt megalakulása után még inkább érezhetővé vált, hogy a lakosság béke utáni vágya erősödik, hiszen a meghirdetett program többek között az alábbiakat foglalta magában: „annexiómentes, a területi integritást biztosító béke; perszonális unió, önálló vámterület, önálló jegybank, önálló hadsereg; általános titkos és egyenlő választójog 24 éves korhatárral; szociálpolitika, birtokpolitika stb." 18 Az utóbbi programpont keretében a földosztás terve is szerepelt, mely célkitűzés már önmagában véve is nagy vonzóerőt jelentett a tömegek számára; de a harctéri és hátországi fejlemények is mind olyan jellegűek voltak, hogy nyomukban csak a pacifista erőfeszítések ismétlődéséről, a háborúellenes hangulat fokozódásáról és a munkásosztály mozgalmi harcának erősödéséről lehetett szó. A Bruszilov-offenzíva sikerei, Románia hadba lépése, a monarchia frontveszteségei és gazdasági nehézségei, az orosz polgári demokratikus forradalom kitörése és az Egyesült Államok hadüzenete mind-mind olyan események voltak, amelyek szükségképpen vonták maguk után a „fordulatok időszakát". Amikor a monarchia is békepróbálkozásokon fáradozott, a magyar államférfiak között is egyre kevesebben voltak, akik még mindig a rendületlen hadviselés és esztelen vérontás mellett foglaltak állást. A sajtó hangja is lényegében megváltozott, csak a győri Népakarat írt még ekkor is olyan tudósításokat, amelyek a bajok leplezését, a szörnyű emberáldozatok elhallgatását célozták. „Győr nem érzi a háborút" című cikkében Barsi József a következők felett meditált: „Győr városa azok közé a szerencsés városok közé tartozik, amelyek nem érzik a háború hátrányos hatásait, kellemetlenségeit, gazdasági, anyagi és szociális nyomorúságait. Megvan neki mindene most is éppen úgy, mint békében. Nem éhezik, mert élelmiszere is van elég, legfeljebb csak azt érzi, hogy az élelmezés nagyon drága. De amit óhajt, amit akar és amire szüksége van, azt megkap mindent, csak persze méregdrága árban. És ez a fő és fontos a háborúban és semmi más. — És csodálatos, hogy ez a nyugodt életet élő Győr mégis igen sokszor pánikba esik, megijed, elveszíti az energiáját és kishitűvé válik. Ha értesül egy jelentéktelen visszavonulásról, akkor már magán kívül van, kapkod ide-oda, fél és retteg, mintha az ellenség már a sarkában volna. Boszszantó az ilyen töprengés és indokolatlan is, mert Győr igazán nem érzi a háborút." 19 Az efféle rövidlátó, esztelen propaganda már visszaélés volt a néptömegek türelmével és józan felfogóképességével szemben. Hiszen mindenki tudta, hogy a hátország már ekkor emberben és hadianyagban képtelen volt az utánpótlási igényeknek megfelelni, a monarchia valutája a zürichi jegyzések szerint korábbi értékének a felére süllyedt, megrendült az államháztartás egyensúlya, és Ferenc József elhalálozása folytán a trónutód, IV. Károly király sem tud csodákat művelni. Amikor az orosz forradalom első hírei Magyarországra érkeztek, a kormányzat abban reménykedett, hogy ez a fordulat növelni fogja a központi hatalmak háborús esélyeit. Tiszáék azt hitték, hogy ha Oroszország ez17 Uo., 33/1916. biz. és Győr szab. kir. város polgármesterének iratai. 6/1—1916. biz. 18 Galántai J., i. m., 269. 19 Na (1916) 15. sz. 246 •
