Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)
Lengyel Á.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (VII.9
tett »Az összes államok szocialista ifjúságához« cím alatt, melyben nyílt agitáció foglaltatik a hadviselő államok kormányai, azoknak hódítási törekvései, a meghódított területek bekebelezése és gazdasági kapcsolása ellen. A jel az általános akcióba lépésre a november havában tervezett orosz forradalom kitörése lenne. E kiáltvány a svájci szocialista lapokban megjelenvén, a vezetőségnek az a terve, hogy az Osztrák—Magyar Monarchia és Németország területén titkos úton tömegesen terjessze. — Minthogy a jelzett mozgalmak a belbéke, valamint általában a hadviselés érdekeinek és így fontos állami érdekeknek veszélyeztetésére igen alkalmasak, felkérem Méltóságodat, szíveskedjék azonnal intézkedni, hogy az ezen szempontból figyelembe veendő szocialista szervezetek és alakulatok, különösen pedig ezek vezetőinek agitatórius ténykedése, úgyszintén a vasúti alkalmazottak s az iparos szakszervezetek tagjainak e tekintetbeni magatartása, továbbá esetleges működése fokozott gondossággal megfigyeltessék, s hogy az ilyen agitátorokkal szemben a hatóságok teljes szigorral lépjenek fel, a fent említett »Kiáltvány és Felhívás« becsempészésének és terjesztésének megakadályozása érdekében. Evégből e kiáltvány vagy az ehhez hasonló tartalmú felhívás közzétételét meg kell gátolni, és az esetleges mégis közlő időszaki lapokat és röpiratokat, gyanús posta- és vasúti küldeményeket hatósági őrizetbe kell venni, azok terjesztőit pedig letartóztatásba kell helyezni." 10 A belügyminiszteri felhívás megtorlásokkal telített hangneme és tartalma nem hagyott kétséget afelől, hogy Tisza István kormányzata alatt — legalábbis egyelőre — a legcsekélyebb mértékben sem nyílik lehetőség a pacifista mozgalmak legális támogatására, holott Magyarországon éppen ebben az időszakban már megérlelődtek a feltételek az ilyen irányú akciók sikeres folytatására. A háborús kudarcok, az általános élelemhiány és drágulás miatt ugyanis a tömegek, elsősorban a fizikai dolgozók elégedetlensége hónapról hónapra növekedett. Győrött éppen úgy észlelhetők voltak ezek a szimptómák, mint az ország bármelyik másik részén. A szociáldemokrata párt hazai vezetősége mégis arra az álláspontra helyezkedett, hogy békemozgalmi kísérleteit inkább olyan utakon próbálja megvalósítani, amelyek nem kockázatosak és kevésbé veszélyeztetik a párt létalapját, illetve sajtójának esetleges betiltását. — Mindamellett a Népszava a zimmerwaldi konferenciával összefüggésben mégsem maradt teljes hallgatásban, hiszen szeptember 25-én megjelent számában — többek között — az alábbiakat közölte : „Noha ez az értekezlet, összehívása módját tekintve, sok szempontból kifogásolható volna: azért mégis a nemzetközi proletárpolitika fontos és örvendetes eseményének tekintjük. Egyrészt azért, mert semmi Internacionálénál jobb a csonka Internacionálé is. Másrészt azért, mert ez az értekezlet kifejezést adott a nemzetközi munkásosztályban élő békevágynak, hangsúlyozta a szocializmus alapelveihez, az osztályharc gondolatához való hűségét, tiltakozott az imperializmus hódító politikája ellen, hitvallás volt a népek és nemzetek önrendelkezési joga mellett, egyszóval amellett, amit a szocializmus legalapvetőbb politikai elveinek kell tekinteni. — Az értekezlet tanácskozásai négy napig tartottak. Főképpen az egyes államokban és különösen a szocialista pártokban uralkodó állapotokról tettek a kiküldöttek jelentést. Valamennyien leírták azokat a jelenségeket, amelyek a nemzetközi érintkezés megszakadása következtében állottak elő és azt hangoztatták, hogy az imperialista háborút nem lehet 10 GySmL:l. Főispáni iratok. 514/1915. biz. és Tószigetcsilizközi járás főszolgabírójának iratai. 251/1915. biz. ifi* 243
