Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)

Gecsényi L.: Győr városa 1526 után

szakos foglalásokkal már nem lehetett biztosítani, így megkezdődött a katonák fokozatos letelepedése, házak szerzése vétel vagy ritka esetben káptalani adomány útján. 1561-ben a belsővárosban Varjasi János királyi katona, 1562-ben Kucsievyth György huszártiszt, 1564-ben nemes Sidmondovycz Péter, a királyi katonai élelmezés tisztje, 1565-ben zvaldovai Mossur Fülöp és György királyi tisztek vásároltak házakat. 1565-ből, mint Szent István utcai háztulajdonosokat ismerjük Telekessy István és Rácz Illés királyi katonákat, a Varga utcában pedig Brocsovyth János huszártisztet.

95 A káptalan először 1555-ben Gregoriancz Pál püspök kérésére adományozott házat a Szent Erzsébet utcában, az olasz származású Lentulus Márknak (1570ben a királyi lovasok kapitánya), és azt minden adótól felmentette. 1564-ben Bemard „miser" olasz királyi építésznek (minden jel szerint azonos Bernardo de Magno építésszel) a városban kifejtett tevékenységéért néhai Kusmyth Mihály kanonok házát adta.

96 E vásárlások és adományok, a Lentulus-féle adomány kivételével, a házakat terhelő földesúri szolgáltatások és városi közterhek fenntartásával történtek. A katonák és a királyi szolgálatban álló polgári személyek mellett — miként az előző évszázadokban — néhány nemes is tartott fenn házat a megyeszékhelyen. A Héderváryak, Pokyak, Marcalthőyek mellett elsősorban kisnemesek szereztek háztulajdont házasság vagy olykor vétel útján. (1540: nemes Bácsai Füzy András — Szálai Mihály polgár veje; 1540: nemes Szaniszló Máté; 1549: nemes büdniczi Mátyás deák; 1564: nemes Pataházi Babothy Albert; 1565: nemesLátrányi Nagy Péter.) Ezek a kisnemesek is, házaik után, megfelelő részt vállaltak a közterhekben. A káptalan maga is nagy súlyt fektetett a szolgálmányok betartására, s így került sor arra, hogy nemes Szentiványi Sebestyén deáktól, Győr vármegye jegyzőjétől a neki adományozott házat visszavonták.

97 A házak bővítésére — a belsőváros és a káptalani város központi részének zsúfoltsága miatt — az erődítések kezdete után mind kevesebb lehetőség nyílott. Kisebb épületeket már a házak udvarán, a gazdasági udvarokban is emeltek. 1561-ben a káptalani gazdasági udvarban emelt ház cserélt gazdát. 1563-ban a káptalan engedélyt adott Csitvándi Bálint püspöki számvivő és Gerdeticzy Gergely deákoknak, hogy a piacon, a Szent Háromság Kápolna házának udvarán építsenek egy kis házat. Olykor egy-egy nagyobb lakóházat kisebb részletekben több tulajdonos szerzett meg, mint a város Szent István utcai házát, melyet 1563—1564-ben három részletben adtak el.

98 Az 1564 és 1567 közötti szabályozások során 27 tulajdonos telkéből hasítottak ki kisebb-nagyobb részeket, amelyeket a bontásra ítélt házak tulajdonosainak osztottak ki. Az udvarok, esetenként egész utcarészek beépítése nehezítette a városban állomásozó katonaság mozgását, akadályozta gyors gyülekezését. Emiatt hívták fel gróf Salm generális figyelmét beiktatásakor a királyi biztosok az utcák és a piactér tágítására, tisztán tartására.

99 95 1561: uo. 161. 1. 1562: 169. 1. 1563: 229. 1. 1565: 268., 277., 290. 1. 96 Lentulus Márk: uo. II. k. 26. 1. (1570: III. k. 39. 1.) Bemard „miser": uo. II. k. 263. 1. 97 GyKML Cth. IX. N. 666. Arról nincs adatunk, hogy a közteherviselés a köznemesség, ill. főnemesség tehetős tagjaira kiterjedt-e. Héderváry István 1525-ben nemes Némái György deák özvegyétől vásárolt egy házat a Szt. István utcában 250 aranyforintért. Héderváry okit. I. k. 410. sz. 98 1561: GySmL:l. GyKHL Felvallási jzkv. II. k. 161. 1. — 1563: uo. 229. 1. 1563—64: uo. 192., 230., 237. 1. 99 Villányi Sz., i. m., 58. 1. 216