Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)

Gecsényi L.: Győr városa 1526 után

eligazítást: „domus in .platea "Nymethutca a parte Danubii constructe" — ház a Német utcában, a Duna felőli részen.

54 A két folyó találkozásánál elhelyezkedő váralja ucáinak a folyókkal kapcsolatos elnevezése, valamint a többször előforduló utalások a helymeghatározásokban a belsővárosra (in acie Castri. versus Castrum, in opposito Castri) megerősítik a Mohács előtti időszak feltételezett városképének valódiságát. A belsővárosból a kapuhoz vezető utcát s különböző, a vár (arx) körül fekvő házakat ismerünk. Utóbbiak közül egyik a Piac utca végében, szemben a várral feküdt. Az ismert háztulajdonosok többsége a kanonokok közül került ki. Valamennyi házhoz gazdasági épületek, kert (olykor belső és külső kert egyaránt), esetenként a városon kívül szőlő vagy szántó is tartozott. A gazdasági épületek közül a pince és az istálló fordul elő leggyakrabban a forrásokban. 1540-ben a piacon egy kőház pincével 150 forinton cserélt gazdát, 1564-ben Nyirő Ferenc özvegye adta el győri borospincéjét, s 1544-ben, 1549-ben, 1550-ben a beszállásoló katonaság elleni leggyakoribb panasz az istállók és pincék elfoglalása.

55 A belső kertekről még a belsővárosban is olvashatunk, ahol pedig igen kevés hely állt rendelkezésre. 1540-ben a püspöki várral szemben adtak el egy kanonoki házat, melyhez kert is tartozott. 1548-ban a belsőváros kapujánál ugyancsak kertestül kelt el egy ház. 1539-ben egy Német és egy Piac utcai, 1538ban egy Varga utcai, 1550-ben egy Szent István utcai ház határai között említenek kertet.

56 Külső, a városon kívül (a mai Üjváros elején) fekvő veteményeskert már 1525-ben szerepel a forrásokban: Nyalka-i Albert c. püspök, a győri káptalan kommendatora hátrahagyott javainak leltárában. A város megerősítését követően valószínűleg mind többen igyekeztek a falon kívül eső gazdasági udvart, veteményeskertet szerezni. Ilyenről hallunk 1551-ben, amikor Búza Benedek zsoldoskatona — szolgáival — megszállta Gyulai Ferenc kanonok allodialis házát és kertjét („extra vallum et munitionem istius Civitatis Jauriensis"), s onnan egy hízott anyadisznót rabolt el. 1565-ben egy Szent István utcai ház tartozékaként esik szó külső veteményeskertről.

57 A konkrétan megjelölt tartozékok mellett igen nagy számmal szerepel az adásvételi szerződésekben a házhoz tartozó külsőségek általános megjelölése: művelt és műveletlen szántók, rétek, legelők. Ezek nem pusztán szerződésbeli formaságát, hanem valódiságát jelzik azok az adatok, amelyek a lakosok gabona(búza-, árpa- stb.) vetéseiről és •— a Búzapiac elnevezésben — a gabona árucseréjéről szólnak.

58 Már utaltunk a mezővárost 1538-ban, Török Bálint csapatainak támadásakor ért károkra. A kárjegyzék egyes tételeiből szemléltetően tűnik elénk a város gazdasági élete. A támadók elhajtották Borbély Gál 6 ökrét, 10 borjúját, 8 üszőjét, Szaniszló molnármester 80 ökrét. Valamennyi háznál szerepelnek a tűzben elpusztult, zabbal teli kádak és boroshordók.

59 1550-ben azokról a károkról állí54 GySmL:l. GyKHL Felvallási jzkv. II. k. 32. 1. 55 1540: uo. I. k. 54. 1. 1564: II. k. 265. 1. 1553-ban révfalui Szűcs Mihály Szombatpiac utcai házát kőpincével együtt adja el. Uo. I. k. 250. 1. 56 1540: uo. I. k. 57. 1. 1548: 82. 1. 1539: 29. 1. 1548: 83. 1. 1550: 136. 1. 57 Nyalka-i Albert kertjére („hortum suum empticium extra pontem Jauriensem pre hortum hospitalem") — a mai Űjváros elején fekvő Szt. Katalin-kórház és szegényház kertje mellett — GySmL:l. Mohács előtti oklevelek gyűjteménye 125. 1551: uo. GyKHL Lad. 1. fasc. 3. N. 126. 1565: uo. Felvallási jzkv. II. k. 268. 1. 58 Elsősorban a végvári katonaság elleni panaszok sorában találkozunk ezekkel az adatokkal. 1544: GyKML Th. 14. N. 2392. 1550: GySmL:l. GyKHL lad. 16. fasc. 47. N. 2347. 59 GySmL:l. GyKHL Lad. 20. fasc. 60. N. 3581. 207