Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)

Gecsényi L.: Győr városa 1526 után

GYŐR VÁROSA 1526 UTÁN A Duna, Rába és a Rábca szögletében fekvő Győr évszázadokon át igazgatási, egyházi központja, közlekedési és hadászati csomópontja volt a vidéknek. Fejlődése számos szakaszon ment keresztül, melyek közül az egyik lényeges periódus a 16. század, Mohácstól a török megszállásig terjedő, története. Ez a nagy átalakulások, változások kora. Nélküle nem érthetők a következő évszázadok, miként a 16. század sem bontakozik ki előttünk a település-földrajzi körülmények és a 13—15. század ismerete nélkül. Győr egykorú település-földrajzi viszonyainak utólagos rekonstrukciója (Hruschowszky Imre városi mérnök 1789-es térképe alapján) azt mutatja, hogy a vidéken a Rába és a Mosoni-Duna által közrefogott területen, a folyók menti dűnesorokon kívül csak a szabadhegyi terasz volt alkalmas megtelepülésre. A Rába-torkolattól — a Mosoni-Duna vonalában — a Vagongyárig, illetve azon túl is Likócsig húzódó vonulat szélessége, a térképen ábrázolt vízrajzi viszonyok szerint, kb. a mai Árpád út, ill. Tanácsköztársaság útja vonaláig terjedhetett, enyhe észak—déli irányú eséssel. Ezt a területet zárta le egy oldalról a mai Eötvös park táján levő kis tavacska s a belőle északkeleti irányba induló ér. (Ezt később a várárokba vezették.) A vasútvonalon túli lapály kisebb-nagyobb tavai és erei — elképzelhetően a Rába ősi folyómedrének maradványai — ezt a részt mocsarassá, településre alkalmatlanná tették. Erre mutat az ún. nádorvárosi városrész központi részein a régészeti leletek hiánya is.

1 A Mosoni-Duna és az Árpád út közötti fennsík legkiemelkedőbb pontján (a Káptalandombon) és azt körülvevő területen alakultak Győr városának egymással lazán összefüggő részei. A belső területhez kapcsolódott, feltehetően, a mai Kálvária út vonalában a Győrhegyi — Szent Adalbertről elnevezett — társaskáptalan és faluja.

2 A 15—16. század fordulóján, az előző évszázadokban kialakult rendszer szerint, a káptalandombi püspöki székhely (arx — védőbástya, erősség értelemben) és a körülfekvő erődített város (castrum — erődített sánc, vár értelemben — interior ci vitas), valamint a kisebb-nagyobb városrészek (összességükben: exterior 1 Uzsoki A., Győr településtörténete az őskorban. Győr. Vt. 11—13. 1. 2 A győri várostörténeti irodalom alapművei: Villányi Sz., Győr vár és város helyrajza, erődítése, háztelek- és lakossági viszonyai a XVI—

XVII. században (Győr, 1882) Bedy V., A győri székeskáptalan története (Győr, 1938) Ua., Győr katolikus vallásos életének múltja (Győr, 1939) Borbíró V.—Valló I., Győr városépítésének története (Bp., 1956) Győr. Várostörténeti tanulmányok szerk. Dávid Lajos, Lengyel Alfréd, Z. Szabó L. (Győr, 1971). "* 195 -