Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)
Kalmár M.: Győr barokk tere
tása, amely a védőművek méreteivel megnövelte a beépíthető területet. A falakon kívül kialakult településekig hirtelen telekbőség lett, városrendezési tervek . készültek. 58 A tervek megegyeztek abban, mint ahogyan később meg is valósult, hogy az egykori falak közé szorított Belváros utcarendszerét és lényegében épületeit is érintetlenül hagyták. Azonban a régi kénytelen volt együtt élni az újjal. Az új telepítések, az iparnegyed kialakulása kihatott a Belváros életére, forgalmára is. 59 A városkapuk, bár utoljára, de végül is lebontásra kerültek. 60 A rohamosan fejlődött Újváros egyre nagyobb munkástömegeket bocsátott éppen a műemléki városrészen keresztül. 1864-ben felmerült a révfalui Duna-híd terve, mely csakhamar megvalósult. Azóta a tér forgalma csak fokozódott. Épületein Fruhmann Antal 61 végezte az első „műemléki restaurálást" azzal, hogy belopta a térre sajátos klasszicizmusát. Ez a stílusváltozás azonban nem terjedt ki a tér egészére, hanem csak gazdagította az építészi összképet. A tér műemléki értékének esetleges romlását nem itt kell keresnünk. A II. világháború után sor kerülhetett a város műemlékeinek fokozatos helyreállítására. Legjelentősebb bombakár az ipari negyedet érte. A tér helyreállítása csak 1955 után kezdődött meg. 62 A hatvanas évek elején következett az északi oldal, 63 a déli oldal csinosítása még napjainkban is tart. Egy bizonyos: az épületek egyedi építészeti megjelenése nem hagy sok kívánnivalót maga után. Részben a meglevő formákra, részben a korabeli vagy a múlt századi ábrázolásokra támaszkodva, sikerült élményt nyújtó épülethomlokzatokat létrehozni. Még a Lloyd épülete is megszelídült. A tér — az évszázados lerakódás folytán — az emlékmű körül három lépcsőfokot emelkedett. A keleti oldalon levő művelődési ház teljesen ura a környezetének, az értékes épületek, csak mint kedves színfoltok maradnak meg a kirándulók emlékezetében. Egy nagy tér a nagyváros közepén mindig önként kínálja a központ lehetőségét. Érdekes, hogy a győri egykori Piac tér esetében ez másképpen történt. A város katonai és egyházi vezetősége mindig igyekezett a Káptalandomb terü58 Borbíró V.—Valló L, i. m., a belső és a külső bástyák közötti terület összeépítése. 1820, a tervező névtelen, 1821, Hilff Pál és Hornischer Ferenc terve, melyben a szabályos alaprajz folytatódik. Hasonló a Fruhmann-féle rendezési terv is. 59 Villányi Sz., i. m., érdekes összevetni a város telek- és lakosságviszonyainak alakulását. 1518, 208 adóköteles porta; 1567, 720 telek, 812 ház, ebből 375 magyar; 1617, 592 telek; 1703, 532 telek. — Borbíró V.—Valló I., i. m., 1787, 677 a pattantyúsházakkal; 1828, 579 telek; 1890-es népszámlálás: 24 195 fő, ebből 1219 katona, 222 kereskedő, 968 iparos. További összehasonlításokra ad lehetőséget a győri ipar kialakulása. Bay F., i. művéből: 1896, Vagongyár, 1905, Kohn olajgyár, Meiler olajgyár, Neubauer gyufagyár, Stirling szappangyár, Romanek kékfestőgyár, Schlesinger ecetgyár, Neubauer— Wittmann ecet- és likőrgyár, Back—Jankó vi ts-f éle gőzmalmok, Schmidl cukorgyár, Koestlin piskótagyár, Selyemfonó, Klein seprő, Steiner—Suzbek seprű-kefe, Árpás cukor, Kedlich és társa szalámigyára, Leon szövő, Grab M. és fiai viaszkos- és bőrvászongyára, 500 LE villamos telep, 3 szikvízgyár stb. 60 Bécsi-kapu 1858, Duna-kapu 1835, Fehérvári-kapu 1894. 61 Jenéi F.—Koppány T., i. m., 50. oldal: Fruhmann Antal a győri Nemzeti Rajziskola tanítója 1839-től 1869-ig. A bécsi Képzőművészeti Akadémián szerzett oklevelet. Jelentősebb művei: újvárosi plébániatemplom, 1841: színház átalakítása, Lenhardtkávéház átalakítása, Rákóczi utca 2., Széchenyi tér 3., Káptalandomb 2—4., győrszigeti Gőzmalom, győri Duna-uszoda faépülete, 1860 után Kazinczy u. 6—8., Balatonfüredre is tervezett épületet. Kezdetben klasszicista, majd romantikus mester. 62 A volt Lloyd-palota helyreállításával. 63 Fátay Tamás építészmérnök tervei szerint. 191
