Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)
Kalmár M.: Győr barokk tere
A legelső topográfiai adatokkal szolgáló ábrázolás, Hufnagel metszete 47 eb* bői az időből való. Kitűnik a szabályos utcarendszer és a Piac téren nincs semmi. A térre berajzolja a sétáló katonákat, de épületet nem. Pedig a város valamennyi jellegzetes épülete felismerhető rajta. A későbbi rajzok, melyek erre az ábrázolásra messzemenően támaszkodnak ugyan, de későbbi adatokat is tartalmaznak, már mutatnak valami épületfélét. A tér végleges beépítési és forgalmi szerkezetét meghatározó rendezéseknél tehát nem vették, nem is vehették figyelembe a káptalani vendégfogadót. Később az épület újra felépült és csakhamar a fővárta épülete lett. 48 Azonban sohasem lett olyan méretű, hogy a mögötte levő házsort takarja, ellenkezőleg, az Alsoky-féle házat mindig a térre nézőnek tekintették. Ugyanez a szemlélet magyarázza később a tér északkeleti sarkába helyezett előkelő épületek helyét. 4 " A tér műemlékileg értékes épületei a XVII. és XVIII. században alakultak ki. Ebben az időben jelenik meg Győrben a jezsuita rend is. A városban rendháznak való telket szerezni komoly politikai és gazdasági eredmény volt, de nem a jezsuitáknak. Jellemző a hatalmi viszonyokra, hogy 1627-től kezdve sok huzavona után sikeresen megtelepedtek. 50 A XVII. század Győrnek is a barokk fejlődést hozta. A némileg csökkent katonai veszély, a polgárok vagyonosodása, a megerősített vár biztonsága fokozta az építési kedvet, melynek emlékei élénk és gazdag barokk szellemről tanúskodnak. Természetesen pénz és hely hiányában nem létesülhettek olyan kompozíciók, mint másutt, de a szándék fellelhető. A Piac tér korábban kialakult szabályossága nagy hatással lehetett. Valószínűleg az ekkor épült polgárházak is segítettek abban, hogy a térre bekötő utcák, melyeket mai szemmel inkább közöknek nevezünk, két tengelyt tűzzenek ki/' 1 Az egyik a mai Stelczer utcából indult ki, és a kisebbik méretet vágta át. A másik erre merőleges. Hogy az utóbbi a másodrendű, azt a mai Rákóczi utca vonalán épült előkelő házsor is bizonyítja. A jezsuiták építkezésükkel a jelen47 L. A. Magriotti—F. Banfi, i. m., a Hufnagel-féle metszet 1597-ben készült, Nicolo Aginelli 1566-os felmérése alapján. Az ábrát szinte minden Győrrel foglalkozó mű közli, nagyon ismert, ezért itt felesleges bemutatni. Érdekes a vár melletti Dunahíd, amely a szakaszos révközlekedést szüntette meg. A Győrhöz érkező császári csapatok a túlsó parton vertek tábort, mint például a vár 1594-es elestekor, valamint éppen 1566-ban, Miksa császár nyolcezer emberével tartózkodott ott. Ugyanilyen szabályosságot mutat több későbbi ábrázolás is. 48 Jenéi F.—Koppány T., i. m., 137. oldal: A legkorábbi írásos utalás 1588-ban van rá, amikor a káptalan panaszt tesz a királynál, amiért a katonaság lefoglalta. Jelentőségét mindig kiemeli az eléje helyezett ágyú. 49 Villányi Sz. i. m., 1617-es telekkönyv, a pannonhalmi főapátok győri palotája, valamint a volt városháza. 50 Acsay F., A győri katolikus főgimnázium története 1626-tól 1900-ig (Győr, 1901). A jezsuita rend a XVI. század végén került először Magyarország területére, Nagyszombatba. Győr városába új rendnek nehéz volt bejutni, részben a helyszűke, részben a hatalmi féltékenység miatt. A jezsuiták első próbálkozása sikertelen maradt, a káptalan mereven elzárkózott. 1626-ban II. Ferdinándhoz fordulnak, aki szintén sikertelenül fordul a káptalanhoz, viszont Pázmány Péter szorgalmazására Dallos Miklós győri püspök intézkedni kezdett. A rendház és templom első lehetősége a Bécsi-kapu melletti téren lett volna, azonban Dallos csak rokonaitól tud négy telket vásárolni a Piac tér déli oldalán — de ezt is „őfelségének". Később a jezsuiták telke már megnövekszik, Draskovich püspök erőszakkal foglalja le a telkeket. Ez időtől kezdve a jezsuita befolyás egyre inkább jelentős méreteket ölt. 51 A tengely kialakulása szándékos építészi komponálást mutat, s ez a barokkban is fellelhető komponálási mód a máig fennmaradt építészeti jegyekből felismerhető. 186
