Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)
Tompos E.: Sopron címeres műemlékei
süvegezett pajzs alsó mezejében kardot tartó, kétfarkú oroszlán, a felső mezőkben pólya. Sisakdísz: pólyákkal díszített nyitott szárnyak között az oroszlán növekvően. 49 (25. ábra.) Cirak András soproni polgár, kádár és vendéglős, meghalt: 1682-ben, 69-ik évében. Címerként valószínűleg a kádárok céhjelvényét viselte és ezt alakították át a sírkövén látható, halált és szomorúságot szimbolizáló címerszerű jelképpé: A pajzs szív alakú, benne egy körző, a szárai között hordó. A körző szárain kívül kétoldalt egy-egy stilizált virág. Sisak helyett koponya, alatta lábszárcsont. A sisakdíszt nyílt szárnyak közötti homokóra helyettesíti, mint az elmúlás egy másik szimbóluma. Sisaktakaró helyett egy rojtos-bojtos (halotti?) lepel van rajta. (26. ábra.) Schrabs Mihály polgár, könyvkötő, szül. a szászországi Zwikauban, 1679. jan. 5-én, meghalt: 1732. aug. 21-én. Nejétől, Pittenwolf Máriától született gyermekei: Schrabs Keresztély Gottfried és Rennerstorfferné Mária Zsuzsanna. Reyther Kristóf né, Éva, meghalt: 1692. júl. 31-én. A férje foglalkozását „Burger und Böckhen" kifejezéssel jelölik, nyilván pék volt, csak nagyon előkelően kívánták írni! * * * Nincsen ugyan műemléken, de gondos és szép kivitele révén a címerfestészet remekei közé sorolhatjuk a Sopron megyei nemesi családból származott 50 Kollár Ádám Ferenc cs. kir. könyvtárigazgató és császári tanácsosnak Mária Terézia által az ugyancsak Sopron vármegyében levő Keresztény község adományozása mellett, külön kitüntetésképpen adott előnév- és címerbővítését. Az erről kiállított címeres levélnek a Győr-Sopron megye 2. sz. Levéltárában őrzött példányát már ismertettem. 51 A múzeum példányán jobban láthatjuk és a dekoráció is más, bizonyos fokig megmagyarázza a birtokadományozás és címerbővítés okait, ezért itt külön ismertetem. Pirossal és kékkel négyeit pajzs szívpajzzsal. Ebben zöld hármashalmon az országcímerből vett fehér kettős kereszt. Az 1. és 4. piros mezőkben 1—1 arany korona (Galícia címerére emlékeztet, ott ugyan kék mezőben vannak a koronák, de mivel itt Halics ugyancsak kék mezejű címere kerül melléje, amelyet nehezebb lett volna pirosra változtatni, hisz a címerképének egy része is piros, ennek a színét változtatták meg). 2—3. kék mezőkben 1—1 fehér-pirossal sakkozott pólya. Ez Halics és Lodoméria címere. Valószínű, hogy Kollár legfőbb érdeme abban állott, hogy Lengyelország első felosztásakor (1772. aug. 5.) ő gyűjtötte ki a könyvtárból és a levéltárakból azokat a „bizonyítékokat", melyek alapján a Monarchia — mint a régi magyar királyok jogutódja — e tartományokat „megkapta". A harmadik és negyedik mező közé ívesen betoldott (süvegezett) zöld mezőben az ősi címer. Lehet, hogy annak alapszíne is kék volt, de az előbb említettek szerint azt is megváltoztatták, nehogy két ugyanolyan szín kerüljön egymás mellé. A címerkép: két leveles rózsabokor között ugró fehér bárány, felette hatágú fehér csillag. A pajzson két — rostéllyal ellátott — sisak. Ezt egyébként inkább csak a bárói címerekre szokták engedélyezni. A jobb oldalin növekvő arany griff, a másiknál növekvő fehér egyszarvú. Sisaktakarók: jobbról piros-ezüst; balról: kék-arany. A háttérben könyvszekrény és márványszobor látható. A nagyon gazdag, aranyszínű rokokó ornamentikával díszített bársony takarón a kétfejű császári sas, mellén a magyar címerrel, a szívpajzsban pedig Ausztria címerével (piros49 Siebmachers Wappenbuch V. rész. Anhang 33. t. — Tompos Polg. cím. i. m. 180. old. 50 Nagy I., i. m. VI. kt. 297. old. — Siebm. Ung. I. k. 319. old. 51 Tompos Cím. lev. i. m. 207. old. — Tompos Jahrb. i. m. 86. old. és 7. kép. 162
