Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)
D. Askercz É.: Polgári otthonok a 17–18. századi Sopronban
A szobákról és a bútorok elrendezéséről a 17. században Azt már elmondottuk, hogy a 17. századi lakások többnyire kétszobásak voltak. A felvétel sorrendjéből tudjuk, hogy a szobához (Stube) közvetlenül kapcsolódott a kamra (Kammer). A kapcsolódást és a kamra kisebb formáját, nagyságát külön hangsúlyozza a „neben-Kammer" és az „innere Kammer" elnevezés. Gyakoribb azonban a Stube— Kammer, illetve a Stube— Stubenkammer kapcsolat. Ez a helyiségkapcsolódás akkor is megfigyelhető, ha nagyobb méretű lakást vesznek számba, ilyenkor előfordul, hogy pl. az utcára néző szobakamra után egy előtér, majd egy udvari szoba következik, és ehhez is kapcsolódik egy újabb kamra. Ez a következetes kettős elnevezés azt sejteti, hogy mögötte kettős szerep és nagyságrend húzódik meg. Ennek a feltételezésnek igazolását a berendezésből, a két helyiség berendezésének azonosságaiból és különbségeiből nyerhetjük. Először az tűnik szembe e kérdés vizsgálatakor, hogy a szobákban és kamrákban azonos fajta bútorokat találunk. Elég gyakori az az eset, amikor a két helyiség bútorzata kiegészíti egymást, tehát amíg a szoba tartalmaz ágyat, széket, asztalt, padot, addig a kamrában találunk szekrényt és ládát, de az említett bútorok némelyikének társaságában. (PL: 1616/3; 1622; 1624; 1636; 1637; 1638; 1668; 1682.) Ebből arra következtethetünk, hogy mindkettőt lakószobának tekintették ugyan, de mégis valami fontos különbséget jeleztek nevükkel. A kamrák szerepét kell először tisztáznunk, ezért azt kell megfigyelnünk, hogy ebben a helyiségben mely bútorokat találunk többször, illetve a bútorok itt tartott mennyisége tartalmaz-e olyan jellemző adatot, melyből az elnevezés mögött sejthető másfajta szerepre felvilágosítást kapunk. Erre figyelve a következőket állapítottuk meg. A kamrákban találjuk a nagyobb mennyiségű ágyat; legtöbbször itt vannak az útiágyak, deszkaágyak, de természetesen előfordulnak mennyezetes ágyak is. A szűkszavú megjegyzéseket figyelve láthatjuk, hogy az itt felvett ágyak között sokkal több a „sehr altes", öreg, vagy a „schlechtes", rossz jelzőjű, amelyből arra következtethetünk, hogy ide teszik a szobából kiszoruló, de még használható, vagy használni szükséges ágyakat, bútort. A kamra szerepének és rangjának tisztázásához igen nagy segítséget nyújt a tárolóbútorok, szekrények és ládák ott elhelyezett mennyisége és minősége is. A szobákban általában egyesével álló szekrények és ládák a kamrában mindig nagyobb számban vannak. Előfordul olyan összeírás is, ahol 2—3—4 láda és 1—2 szekrény van a kamrában, ami önmagában is elég nagy zsúfoltságról vall, s különösen így van ez, ha nem feledjük a kamra és a szoba méreteinek különbözőségét. Néhány példát erre: 1624-es leltárban a kamrában 1 ágy, 3 szekrény és 4 láda állt; 1636: 2 ágy, 2 szekrény, 2 láda; 1638: 3 szekrény, 2 láda; 1694: 1 szekrény és 5 láda. A szekrények és ládák kamrabeli mennyisége mellett megvizsgáltuk azt is, hogy mit őriznek a kamrák és mit a szobák tárolóbútoraiban. Általában a kamrák ládáiban találjuk az értéktárgyakat, ékszereket, ezüstneműeket, ón- és cserépedényeket és a pénzt is. Az itt levő ládákban, szekrényekben találjuk a nagyobb mennyiségű vásznat és egyéb textíliát, de — és ezt igen fontosnak tekintjük a helyiség használata szempontjából — e bútorokban és e helyen tartották az elöregedett, használaton kívüli, kopott ruhaneműeket, rossz szőnyegeket, függönyöket és más avíttas dolgokat is. Mindezekből azt olvashatjuk ki, hogy a kamrák szerepük szerint kettősek, elsősorban az értékek őrzési és tárolási helyei, de ezen túl ez az a lakószoba, amely sokkal szabálytalanabb berendezésével mindig jobban igazodik a család létszámából következő szükséglethez. Erre utal az is, hogy pl. az asztalok alig szerepelnek berendezési tárgyaik között, pad szintén 99
