Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)
Gömöri J.: Faburkolatú utak maradványai Sopronban és Győrött
találjuk, amely az Ikva és a Bánfalvi-patak áradásaiból elterített sóderos rétegen helyezkedik el (6. ábra 12. r.). Az alsó kavicsos burkolatban (6. ábra 11. r.) dorongmaradványokat már nem találhatunk. A 180 cm mélységig kiásott szelvényünkkel elértük a bolygatatlan talajt. Az 5. és 9. rétegekben mázas kerámiatöredékek kerültek elő, amelyeket a XVII— XVIII. sz.-ra datálhatunk (12. ábra 2., 3. r.). Az edény formája e néhány cm átmérőjű töredékek alapján nem rekonstruálható, a töredékek azonban kétségtelenül olyan belül barna, illetve zöldmázas fazekakhoz tartoztak, amelyeknek külső, mázatlan felületén sűrűn besimított vonalak futnak körbe. 3 A kavicsburkolatokon nagy számban kerültek elő vas patkószegek, lópatkótöredékek és egyéb fémtárgyak (olló, karika, fúró stb.). Konzervált bőrdarabok és fadarabok is gyakoriak (13. ábra). A vékony kerámiatöredékek alapján az utcaszintek itt viszonylag rövid időn belül váltották egymást. A dorongalapozású utak építése egy hosszabb, csapadékosabb időszakkal eshet egybe, amely a XVII— XVIII. sz.-ra tehető. A dorongalapozású kőút nem az utca egész hosszában található, csak a laposabb, vízjárta helyeken. Az út magasabban fekvő részeit egyszerű kavicsos burkolat fedte. A vizenyős részek süllyedését mutatja, hogy a barokk korban épült kőkapuk kerék vetőinek alapozása sok helyütt már a mai járdaszint felett van. A mai Űjteleki utca, amelynek okleveles említéseit a XV. sz.-tól ismerjük, neve szerint is későbbi település, mint a többi külvárosi rész, 4 már a XIV— XV. sz.-tól állhattak itt házak, majorsági épületek, az egységes utcakép azonban a XVII. és főleg a XVIII. sz. folyamán alakult ki. Korábbi (középkori) útburkolat-maradványokat ezért nem találtunk a feltárt útrészletek alatt. III. Győr, Kossuth Lajos utca (9. ábra) 1974 szeptemberében a győri Kossuth utcában Szabó Péter és Bíró Ibolya figyelték meg egy dorongút maradványait. Szeptember 16-án a Győr és Környéke Vízmű és Fürdő Vállalat által (ivóvízvezeték-csere céljából) ásatott árok még nyitva volt. A 80 cm széles, átlag 150 cm mély árok az út bal oldalán húzódott a Városház köztől a Belváros felé haladva az utca egész hosszában. Az árok falán helyenként hosszanti és keresztirányú fahasábok látszottak, a dorongút alatti tőzeges rétegből igen sok bőrmaradványt bányásztunk ki, amelyek mellett „törökpatkó" és mázas tál- és fazékcserepek is előkerültek. Ez utóbbi leletek az utat a XVII— XVIII. sz.-ra datálják. Végignézve az árok metszetfalait azt láthattuk, hogy dorong- vagy pallóborítást csak egyes, laposabb részeken alkalmaz3 Hasonló XVI— XVII. sz.-i köcsögöket találtak Füleken: Kalmár J., A füleki (Filakovo) vár XV—XVII. századi emlékei. Rég. Füz. Ser.: II. 4. szám, 1959. 35. LXXV. tábla; Sopronban: Holl I.—Nováki Gy.—Sz. Póczy K., Városfalmaradványok a soproni Fabricius-ház alatt. Arch. Ért. 89. (1962), 13. kép; Egerben: Fodor L.—Kozák K., Leletegyüttesek a román kori székesegyház környékéről. Adatok az egri vár XVII — XVIII. sz.-i kerámiájának történetéhez. I. Az Egri Múzeum Évkönyve VIII— IX. (1970—71), 5—6. kép; Debrecenben: Sőregi J., Régészeti kutatások és ásatások 1935ben. XVII— XVIII. sz.-i leletek a Wiener-féle bérpalota földmunkálatainál, a Csapó— -Vár u. sarkán. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve. 1935. Debrecen 1936. 4 Csatkai E., Sopron és környéke műemlékei. Bp. 1956., 427—429. 7 Arrabona 17. 97
