Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)

Tomka P.: Adatok a Kisalföld avar kori népességének temetkezési szokásaihoz II. (Tájolás)

lású, VIII. sz.-i temetőrészekből kerültek elő, a Farád-kishosszúi a legkorábbi (kásagyöngyökkel), a Csorna-Városháza utcai, alsógelléri és az érsekújvári 59. sírból származó példánk egyaránt késői. Férfi és nő, két nő és két gyerek is elő­fordult együtt, a szabályosan és a fordítva tájolt egyén között rangkülönbséget nem tételezhetünk fel (Csornán a veretes öves férfi, Faradon a gazdagabb nő feje került DK-re). Ezeknél az ellentétesen tájolt halottaknál tehát sem a kö­zösségtől való elkülönítésre, sem a visszajáró halottól való félelemre nincs okunk gondolni. Szorosan egymás melletti helyzetük közös koporsót feltételez, ezt Fa­radon sikerült is kimutatnunk. A szokásnak egyszerűen praktikus oka lehet, mutatja azonban, hogy az ellentétes tájolás nem olyan különös jelentőségű a temetést végző közösség számára 133 . 2. A legtöbb temetőben előfordult néhány ellentétesen tájolt sír: Farád-Kis­hosszú 15. sír, Wartmannstetten 3. sír, Dévényújfalu 250., 385., 421., 638., 787., 790., 833. sírok, Alsógellér 87., 138., 139., 170., 217., 265., 397., 500. 558., 617., 706., 731. sírok (az összes 1,6%-a), Nyitra-Lupka (Chropovsky szerint 3%), Párkány 17., 18. sírok, Pozsonybeszterce (3 sír). Néha valóban különleges helyzetűek vol­tak, a temető szélén feküdtek és melléklet nélkül vagy szegényesen ellátva ke­rültek elő (Alsógellér 138., 706., 731. sírok zsugorítva, Farád-Kishosszú 15. sír szegény a temető szélén), előfordultak azonban a temetők belsejében, azok rend­szerébe teljesen beleilleszkedve, sőt gazdag melléklettel is (Alsógellér 558. sír: lemezveretes övű férfi, lovával együtt, Párkány 81. sír: fülbevalók, gyöngysor, vaslánc, orsó, kés, csat, edény, állatcsont melléklettel). Lehetnek köztük tehát „kiközösítettek", de erre az ellentétes tájolásból magából nem következtethe­tünk, fordított helyzetük a temetkezési szokás realizálásakor mindenkor fel­lépő véletlenszerű, egyéni reprodukcióval magyarázható. Sem területileg, sem koronként nem jellemző. 3. Vannak olyan temetőink, amelyekben éppen a fordított helyzet a jel­lemző, Ny—K tájolás helyett tehát K—Ny (Bősárkány?, Drasenhofen, Nitra pod Zoborom), ÉNy—DK helyett DK—ÉNy (Dévényújfalu, Wien-Liesing). A fordított helyzet a jellemző tulajdonképpen már a következő csoportba tartozó néhány temetőre is: Bernolákovo, Devín-Staré Vinohrady, Zitavska Ton és fel­tételesen Abda (K—Ny tájolású a sírok zöme). Ezeket a temetőket azért tár­gyaltuk a szokásos Ny—K, illetve ÉNy—DK tájolásúakkal együtt, mert tájolási atlagaik, az adatok megoszlása semmiben sem különbözött a többiekétől. Mint láttuk, a fordított tájolás az egyes sírok esetében nem jelentett egészen különle­ges helyzetet. A szokásoshoz képest ellentétes helyzetű sírok, sírcsoportok, illetve 133 Az egy sírba, ellentétes tájolással való temetés rendkívül széles körben elterjedt. Már a késő császárkorban előfordul, Sági Károly Keszthely esetében (Lipp Vilmos ásatása) germán eredetre gondolt, gepida és késői meroving kori nyugati példák alapján: K. Sági, Das problem der pannonischen Romanisation im Spiegel der Völkerwanderungszeitlichen Geschichte von Fenékpuszta, Acta Antiqua XVIII (1970), 192. [hivatkozva: Sági K., Intercisa I. Arch. Hung. XXXIII (1954), 97., ill. R. v. Uslar, BJ 150 (1950), 221. Előbbiről Bona István Intercisa DK-i temetőjének megjelenés alatt álló publikációjában kimutatja, hogy Sági „ellentétesen tájolva egymásra fektetett germánjai" nem egy sírban feküdtek és nem is egykorúak (lek­tori vélemény).]. Gyakori azonban szláv temetőkben is, J. Eisner, i. m., Rukovet' 383—384., a felsorolt példák: morva területről Zalán (B. Svoboda, CNM 112, 1938, 309—310.), Dolní Vëstonice (J. Poulík, Jizní Morava, zeme dávnych Slovanü, Brno 1948—1950, 157.), Horvátországból Clavicina és Gajina u Sucurce (Lj. Karaman, Iskopine drustva „Bihaca" u Mravincima i starohrvatska groblja, Rad J. A. Z. U. 268., Zagreb 1940, 8., 10.), orosz területről: a radimicsoknál (B. A. Rybakov, Radzi­micy, Mensk 1932, 85., 100.). .:.-•-' 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom