Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)

Tomka P.: Adatok a Kisalföld avar kori népességének temetkezési szokásaihoz II. (Tájolás)

46. Tafcdcsi-Major-dülő. Ny—K tájolású sír

88

. 47. Vaszar-Pörösrét. É—D tájolású avar kori sírok

89

. A mosoni sírsághoz közvetlenül csatlakozó burgenlandi területekről, a Bécsimedencéből és a földrajzilag már nem a Kisalföldhöz tartozó, de közvetlenül hozzá csatlakozó és az avar állam Ny-i határterületét képező Alsó-Ausztriából (a továbbiakban rövidítve NÖ) a következő temetőket vettem figyelembe : 48. Bernhardsthal, (NÖ.) IX. sz.-i temető (Pittioni 863 utánra keltezte!), Ny—K tájolású sírokkal. 15 sírból ismert a váz tájolása

90

. Az átlag 96,9°, szélső értékek: 80° és 113°. A Ny—K tengelytől D felé gyakoribbak az eltérések. 5 fokos osztályok szerint (VIII. tábla 1.): 77—81°: 1 eset 97—101°: 2 eset 82—86°: 2 eset 102—106°: 3 eset 87—91°: 2 eset 107—111°: 1 eset 92—96°: 3 eset 112—116°: 1 eset 49. Drasenhojen (Katzelsdorf). IX—

X. sz.-i temető, a K—Ny tájolás variánsaival (KÉK—NyDNy, ÉK—DNy)

91

. 50. Edelstal (Nemesvölgy). ÉNy—DK tájolású sírok a késői avar korból

92

. Sőtér Ágost 256 sírt tárt fel. Térképén csak az 1—52. és 55—59. sírok szerepelnek. Kéziratos térképe (MNM Rég. Adattár) csak vázlat, szabályos sorokkal és szabályos sírnégyszögekkel, a publikációban ez tovább sematizálódott. A kéziratos térképről visszamért adatok megoszlása világosan mutatja az egységesítésre való törekvést (VIII. tábla 2.) : 12-16° 2 eset 17-21° 6 eset 22-26° 23 eset 27-31° 21 eset 32-36° 4 eset Az átlag 26°, a szélső értékek: 16° és 36°. Ez a térkép vázlatszerűsége ellenére is értékes információ. A leletanyagra elsősorban igen késői típusok jellemzőek: ovális fülbevalók, mellboglárok, dinnyemag alakú gyöngyök, indás veretek. Előfordulnak tipológiailag idősebbnek ítélt tárgyak is: griffes, sőt bronz lemezveretek, karika alakú fülbevalók. A térképvázlat a tájolás változásának megfigyelésére nem alkalmas. 88 MRT 4 (Bp. 1972), 236. A Topográfia szerzői szerint korai avar kori. Egyetlen, kézzel formált edény alapján keltezték. 89 MRT 4 (Bp. 1972), 256. Orsókarikát, vaskést, bronzfibulát és háromélű nyílcsúcsot sorolnak fel. A Topográfia korai avarnak mondja — a megnyugtató keltezéshez szerintünk ez kevés. 90 R. Pittioni, Das Gräberfeld von Bernhardsthal (Verw.-Bez. Mistelbach, Niederösterreich), PZ XXVI (1935), 165—189. További sírról: H. Friesinger, Beiträge zur Besiedlungsgeschichte des nördlichen Niederösterreich im 9—11. Jahrhundert, Arch. Aust. 37 (1965), 80. 91 A. Geiblinger, Ein frühgeschichtliche Gräberfeld in Katzelsdorf am Wienerwald, pol. Bez. Tulln, NÖ, Arch. Aust. 13 (1953), 40—45. 92 Sőtér A., i. m., Magyar-Óvár 1898, 193—228., további irodalom: A. J. Ohrenbergçr Awarenfunde in Burgenland, B. H. 20 (1958), 12—13. 40