Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)

Kővalvi I.: Kőszobrászati emlékeink helyreállítási módszerei

2. ábra. összerakott oszlop munkálatok közben hatolni nem tudnak, legfeljebb elszíneződést okoznak, mert a növények tapadó­légző gyökereinek nedvtartalma savas. A kemény mészkövek tűz esetén — kb. 700° felett — nagyobb károsodást szenvednek, kémiailag átalakulnak, ennél ala­csonyabb hőfoknál pedig elszíneződnek. Ezeknél a köveknél a károsodás elsősorban erőszakos behatások, romosodás miatt bekövetkező törések következménye. A törések ragasztása száraz, porta­lanított állapotban történik. A ragasztást a pontos illeszkedés ellenőrzése után kezdjük meg. A ragasztandó kövek és a ragasztóanyag azonos hőmérsékletű le­gyen. A mészkövek ragasztására legjobbak a gyantás anyagok. (Rhodius és an­nak változatai stb.) Szükséges a ragasztóanyag tökéletes és vékony felhordása, hogy a ragasztási felületek között a ragasztóanyag minimális vastagságú legyen. Hiányok pótlása az egy-két cm-es nyílások esetében ugyanennek a ragasztónak és a kezelt kőzet anyagából származó zúzaléknak sűrűre, pépesre kevert anyagá­val történjen. Figyelemmel kell lenni a kő anyagának legjobban megfelelő szem­szerkezetre és a színezésre használt finom kőpor mennyiségére. A jól megvá­342

Next

/
Oldalképek
Tartalom