Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)
Tomka P.: Adatok a Kisalföld avar kori népességének temetkezési szokásaihoz II. (Tájolás)
—3—1° 1 eset 52—56°: 2 eset 87— 91° 13 eset 57—61°: 12 eset 92— 96° 3 eset 27—31° 1 eset 62—66°: 15 eset 97—101° 7 eset 32—36° 1 eset 67—71°: 14 eset 102—106° — eset 37—41° 3 eset 72—76°: 10 eset 107—111° 1 eset 42—46° 6 eset 77—81°: 34 eset 112—116° — eset 47—51° —. 82—86°: 13 eset 117— 121°: 1 eset A tájolási adatok átlaga 74,5°, azaz a Ny— К tengelynél lényegesen északibb. A szélső értékek (eltekintve az Ё—D tájolású sírtól) 30° és 120°, az adatok zöme az 57/61°-os és a 87/91°-os osztály között található. A Ny— К tengelytől délre az adatoknak csupán 14,1%-a helyezkedik el, 45°-nál kisebb eltérésű 7,1%, 45° és 90° közötti 78,8%. A temető tájolási rendjére tehát helyesebb a NyÉNy— KDK formula. A temetőtérkép tanúsága szerint a 90° feletti adatok túlnyomó többsége az északi temetőrészben csoportosul, ugyanitt volt a legtöbb 90° körüli tájolás. E csoport tájolási átlaga (eltekintve a keresztben fekvő 19. sírtól) 87,3°, ez a csoport tehát valóban Ny— К tájolású. 36. Szany — Szabadság u. 49. ÉNy—DK tájolású sírok (köztük É—D, sőt ÉK—DNy tájolású is előfordult) 74 . A mért adatok: 1. sír: É —D, 0 vonás 2. sír: 4 vonás 3. sír: 7 vonás 4. sír: 8 vonás 5. sír: -3 vonás Az öt feltűnően eltérő tájolású sír tájolási átlaga megközelítően 18°. A kevés adat igen tág határok között szóródik, a szélső értékek —17° és 46°. A leletanyag az avar koron belül nem keltező értékű, a kis anyag további elemzésre nem alkalmas. 37. Szil-Homokbánya. É—D, illetve ÉNy—DK tájolású sírok 75 . Sajnos a nagyon fontos temető tájolási adatainak dokumentációja elégtelen 76 (9. ábra). A rendelkezésre álló adatok: 74 Mithay S.—Biró E., 1957, XJM RA 579—71., Bíró Endre rövid jelentése: Arch. Ért. 85 (1958), 206. 75 Gabler Dénes feltárása, 1964 és 1967. Rövid jellemzése: Tonika P., i. т., Arrabona 14 (1972), 39—40. 76 Csak néhány sír tájolását ismerjük számszerűen, a többinél a nagy hibalehetőséget magában foglaló visszamérésre kellett hagyatkoznunk. Némi ellentmondás található az ásatási napló szövege, a sírrajzok, illetve a temetőtérkép adatai között. Az 1964-es és 1967-es ásatás egymáshoz való viszonyát csak becslés alapján ismerjük, ezért a két ásatást a továbbiakban bizonyos mértékig külön kezeltük. A visszaméréshez a szel vény rajzok adatait fogadtuk el hitelesnek. További hibalehetőséget jelentett, hogy a szel vény tér kép méretaránya 1:166, a szelvényrajzoké 1:30, ill. 1:33, azaz minden adatot e furcsa méretarányra kellett transzformálni. 31
