Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)

Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (VI.)

a Katolikus Körbe. Dr. Giesswein Sándor országgyűlési képviselő volt az ünnepi szónok, aki kifejtette a keresztényszocialista párt programját, követelte a közszabadsági jogok biztosítását, a nép földhöz juttatását, az aggkori, rokkantsági és a létminimumot érintő kérdések megoldását. A gyűlés rendjét azonban az egyesületi vezetők sem tudták fenntartani, mivel a szociáldemokraták erre a rendezvényre is nagy számban vonultak ki, és az előadókat (különösen Boros Alán bencés szerzetest) közbeszólásaikkal állandóan megzavarták. Az idevágó rendőri jelentés ezzel kapcsolatosan az alábbiakat tartalmazza: „Az egybehívok nyilvános népgyűlést hirdettek, s nem gondoskodtak arról, hogy oda nem keresztényszocialisták be ne léphessenek, és nem intézkedtek a gyűlés feloszlatása iránt sem. így a gyűlésen zajongások, közbekiáltások történtek, miért is a rendzavarók ellen nagyobb rendőri karhatalmat kellett kirendelnem, azon rendelkezésre álló rendőri létszámból, amely a sétatéri nyilvános ünnepélyhez volt vezényelve."

42 E gyűlés krónikájához tartozik még az is, hogy Rudas Sándor szociáldemokrata párttitkár engedélyt kapott Morvay Lajostól, a népgyűlés elnökétől a felszólalásra, de a keresztényszocialisták nem engedték szóhoz jutni, így a jelenlevő MSZDP-tagok zúgolódva hagyták el a termet. Ilyen előzmények után nagyon izgatott hangulatban került sor a másnapi MSZDP-népgyűlésre, annál is inkább, mert a szervezett munkásság lampionos felvonulást akart rendezni, és este a Petőfi téren szerette volna gyűlését megtartani, de erre a hatóságoktól nem kapta meg a szükséges engedélyt. így a Nádor szálló nagytermében jött össze a kb. 700 főnyi tömeg. A kirendelt karhatalom a Deák utcán át való tüntető felvonulást is megakadályozta, így tehát csak a Hosszú-hídon keresztül juthattak az érdeklődők a gyűlés színhelyére, amelynek lefolyásáról a főispánhoz felterjesztett rendőrhatósági beszámoló többek közt a következőket jelentette: „A gyűlést a Petőfi téren fél 8 órakor Németh Mihály nyitotta meg, kinek ajánlatára a jelenlevők, szám szerint 25—30-an elnökké Rudas Sándort, jegyzővé Zemanek Antalt választották meg. Rudas Sándor a gyűlést megnyitván, felkérte a jelenvoltakat, hogy küldöttséggé alakulva, menjenek ki a vasútra, a Budapestről érkező szónokok fogadására, ami meg is történt, s addig a gyűlést felfüggesztették. A vasútról fél 9 órakor mintegy 600 ember kísérte a Nádorhoz dr. Kunfi Zsigmond és Klárik Ferenc budapesti kiküldötteket, s minthogy annyi ember a Nádor nagytermében el nem fér, a gyűlést a Petőfi téren akarták megtartani. Miután tudomásukra adtam, hogy azt nem engedhetem meg, s mégis megkísérelnék, kénytelen lennék feloszlatni, azt kérték, hogy azokhoz, akik az utcán kint maradnak, a gyűlés végén az egyik szónok beszédet intézhessen. — Mivel láttam, hogy a hangulat nagyon izgatott, s mintegy 2—300 ember tartózkodik az utcán, kik a terembe be nem juthattak, a kérelmet teljesítettem. — A napirend első előadója dr. Kunfi Zsigmond volt, aki a keresztényszocialisták vasárnapi gyűlésével foglalkozott, ahol munkáskérdésekről tárgyaltak munkások nélkül. Kifogásolta, hogy a hatóság nem engedte át a Petőfi teret, s gőzfürdőt rendezett számukra a Nádor nagytermében. —- Ezzel akarja a hatóság a munkások szervezkedését megakadályozni, mert az neki kellemetlen."

43 ; A szónok a továbbiakban felhívta a munkásságot, hogy fogjon össze a készülő választásokra,, mert most fog eldőlni, hogy a kormány a jövőben ágyúkra, hadihajókra, katonákra, vagy munkásjóléti intézményekre költi el millióit. Ha bejut 42 GySmL:l. Főispáni iratok. 89/1914. biz. 43 Uo. Főispáni iratok. 90/1914. biz. . •" 312