Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)

Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (VI.)

zetet a munkabérek leszorítására használják fel, ami fokozza a munkanélküliség csapásait. — Ma, midőn a munkanélküliség a legmagasabb fokra hágott, a hatóságok még súlyosbítják a helyzetet, mert a kormány pl. minden vasúti beruházást eltiltott a háború költségeire való tekintettel. Ennek ellenében megalkotta a csavargók törvényét, hogy a munkanélküli munkásokat illetőségi helyükre toloncolhassa."

20 A gyűlések igen feszült légkörben folytak le, és a jelenlevők egyhangúan állást foglaltak amellett, hogy a kerületi összejövetelek nyomán összevont népgyűlést kellene tartani, hogy a munkásság ezáltal is dokumentálja, miszerint követelései nem egy töredék csoport kívánságai, hanem a szervezett munkásság és a haladó polgárság közös megegyezéseinek az eredményei. A kerületi összejöveteleken különben egységes határozati javaslatot is elfogadtak, mely lényegében az alábbiakat tartalmazta: „Kimondja a kerületi népgyűlés, hogy az ország munkásságát sújtó nagy munkanélküliség a polgárságot is érzékenyen károsítja. — Megállapítja a népgyűlés, hogy e nagy csapással, mely az ország népét sújtja, sem a kormány, sem a város tanácsa eléggé nem foglalkozik. Elhatározta a népgyűlés, hogy felszólítja a kereskedelmi minisztert és a város tanácsát, hogy sürgős intézkedéseket tegyen a munkanélküliségben szenvedők támogatására. A már tervbe vett építkezések és ipari munkálatok sürgősen, rögtöni megkezdés szempontjából kiadassanak. A munkanélküliek a megkezdett munkálatoknál keresethez jussanak. — Továbbá a munkanélküliek segélyezését a nyugati államok városainak mintájára mielőbb határozza el, hogy a segélyre szorulók mielőbb támogatásban részesüljenek. — Végül kimondja a gyűlés, hogy egy bizottságot kér fel, mely a népgyűlés határozatát az egész terjedelmében, a győri szaktanáccsal szövetkezve, az illetékes helyekre juttatja. Az esetleges további eljárásokra a felkért bizottság a győri szaktanáccsal állandó kapcsolatot tart fenn."

21 (Ugyanezt a határozati javaslatot egyébként az október hó 5-én, az újvárosi Rosta-féle vendéglőben megtartott kerületi népgyűlés hallgatósága is egyhangúan elfogadta.) A győri munkásság elkeseredésében, az elégedetlenség fokozásában helyileg annak a körülménynek sem volt csekély része, hogy éppen ekkor vált ismeretessé a munkásházépítések ügyének elnapolása. Hosszú esztendők óta húzódott ez a kérdés, de a városatyák nem tudtak dűlőre jutni, a „torony" alatti klikkek nem tudtak megegyezést találni arra vonatkozólag, hogy melyik vállalkozó kapja ezt a megbízást. Jó üzletnek bizonyult ugyanis ez a tervbe vett akció, hiszen az ágyúgyár Győrött történő üzembe helyezése folytán most már nem 100, hanem legalább 300 munkásház felépítéséről folytak a tárgyalások. — Ám a város költségvetését a háborúra való felkészülés egyre növekvő kiadásai is erősen próbára tették. Ez persze nem szolgálhatott mentségéül a városvezetésnek, mert ennek a szociális akciónak a fedezetét már régóta tartalékolni kellett volna. Ügy látszik azonban, mégis mindig másra kellett inkább a pénz; elég az hozzá, hogy az októberi közgyűlésen úgy döntött a törvényhatósági bizottság plénuma, hogy az építkezések ténylegesen csak akkor indulnak meg, ha a városnak erre a célra elegendő hitelkerete lesz.

22 A munkásság helyi vezetői már előre tudomást szereztek ezekről a fejleményekről, ezért úgy határoztak, hogy október hó 13-án népgyűlést tartanak a Ná20 GySmL:l. Főispáni iratok. 127/1913. biz. 21 Uo. (Melléklet) A határozati javaslat rendőrhatósági példánya. 22 Na (1913) 43. sz. 304