Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)

Balázs P.: A céhrendszer problémái Győrött a XIX. század első felében

A 40-es évek közepétől — a polgári fejlődésben élenjáró városban — a győri iparosok a sajtón keresztül is igyekeztek mesterségük termékeit reklámozni. Janatta József kárpitos és dekoratőr annál inkább hivatkozhatott ízléssel, fantáziával és műértéssel készített munkáira, mert a Redoute, a megyeháza vagy a Nádor szálló termeit a bálok alkalmával ő dekorálta, s a polgári őrsereg zászlószentelése alkalmával a díszsátrakat is ő állította fel. Műhelye a Fő téren a Molnár-féle házban volt.

71 A Fehérvári kapu közelében dolgozó Jordán Frigyes kalapos nemez- és selyemkalapjait a francia gyártmányokkal azonos minőségűeknek hirdette, s tartósságukért a mester kezességet vállalt. A selyemkalapokat 7—8, a különleges minőségűeket 10 váltóforintért árulta.

72 A belvárosi Edl-házban gyártotta gőz, öntet, buktató és üvegbuga kávéfőzőit, zsírtartó és takaréktűzhelyre alkalmas edényeit, gőzrendszerű burgonyafőzőit Meinert József bádogosmester. Ugyanő az esti mulatságokra rendszeresen kölcsönzött lámpákat is.

73 A belvárosi Steuer-házban készítette egyes és kettős csövű puskáit Hajni Ferenc puskaművész. Ugyanő a puskák „legékesebb cifrázatokkal való ellátását" is vállalta.

74 Skopál József Torony utcai Mack-házban levő műhelyében ezüstlapra és papírra készített fényképeket, amelyek „mind a legpontosabb hasonlóság, mind a rövid ülési idő tekintetéből" minden egyéb arcképpel szemben előnyösek voltak. Az ezüstlapra készített képeket kicsinyben gyűrűkre, medalionokra, melltűkre, a nagyobb arc-, táj- és építészeti képeket papírból ajánlotta.

75 Vetélytársként — lehetséges, hogy csak ideiglenes győri tartózkodással — Sockl Tódor es. kir. akadémiai arc- és történeti festő jelentkezett Bécsből, aki a Király utca 117. sz. házban várta a megrendeléseket.

70 Más mesterek foglalkozásuk címerével igyekeztek felhívni a vásárlók figyelmét műhelyükre. Ezek a szélben himbálódzó és nyikorgó bádogsaruk, hatalmas fakalapok, rozsdás abroncsú hordók stb. már nem találkoztak mindenkinek a tetszésével, s nyilván városképi szempontból is joggal javasolta a Hazánk cikkírója, hogy a mesterek egyszerű felírással tudassák: itt nem árulnak zsákbamacskát.

77 Végezetül rá kell mutatnunk, hogy bár a céhek minden erejükkel igyekeztek megakadályozni idegen mesterek betelepülését, nemcsak a forradalom előtti győri gyáripar, hanem a kézművesség is sokat köszönhet az idegenből jött családoknak. Kuchárszky Antal könyvkötő Pozsonyból, Wiedner Patrik takács Stájerországból (a győri iparkiállítás két aranyérmese), Meinert József bádogos Prágából, Müller József fegyverműves Fejér megyéből, Ortner Márton aranyműves Mosón megyéből, Schön Antal cukrász Bécsből, Litzenmayer Ferenc gyógyszerész Pozsonyból, Kautz Ignác gyógyszerész Ipolyságról, Passperger Antal gyógyszerész Pestről, Schütz Károly kőfaragó Ausztriából, Lackner Mihály kőfaragó Po-, zsonyból, Winkle Mátyás sörfőző Bajorországból, Kaffka Vendel német varga Csehországból, Jordán Frigyes kalapos Oroszországból, Packinger András rézműves Bécsből, Klockner József órás Pozsonyból stb. telepedett át Győrbe. Az 71 Vaterland, 1846. aug. 4-i (90.) sz. 72 Hazánk 1847. okt. 2-i (117.) sz. Hirdetések. 73 Uo. 1848. jan. 11-i (159.) sz. Hirdetések. 74 Uov 1848. febr. 5-i (170.) sz. Hirdetések. 75 Uo. 1848. ápr. 29-i (205.) sz. Hirdetések. 76 Uo. 1847. nov. 9-i (133.) sz. Hirdetések. 77 Uo. 1847. nov. 23-i (133.) sz. Győri napló. 19* 291