Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)
Balázs P.: A céhrendszer problémái Győrött a XIX. század első felében
jék át. 28 A győrszigeti zsidó szabók 1846-ban külön privilégium elnyerésével akarták helyzetüket megerősíteni 29 . A konkurrenciaharc viszont arra késztette a győrszigeti csizmadiákat, hogy erélyesen tiltakozzanak a főszolgabírónál a szigetközi filiális csizmadiamesterek önálló céhalakítási törekvése ellen. Érvelésük szerint a kérelmezők oly szegény állapotban, jobban mondva nyomorúságban élnek, hogy még a szokásos kántorpénzt is alig tudják fizetni, sőt pénzszerzés céljából „alattomban" legényeket és inasokat szabadítanak fel, pedig maguk sem remekelt mesterek. 30 Az árutermelés fejlődésével és a piac bővülésével párhuzamosan — amint arra Lenin oroszországi viszonyok között is rámutat — növekszik az iparűzők közötti verseny is. A kisárutermelő érzi, hogy egyéni érdekei a társadalom érdekeivel ellentétben állnak, de minden eszközzel a számára kedvező monopolhelyzet fenntartására törekszik. 31 Erről a konkurrenciáról (a magisztrátus magatartását vizsgálva) már olyan vonatkozásban szóltunk, hogy a mesterek minden eszközzel igyekeznek megakadályozni a legények mesterré válását.. De a harc a mesterek között is folyik. Milánovits János hámorosmester 1845-ben egészen a Helytartótanácsig folytatja a harcot azért, hogy az Heinczl Jakab Stájerországból idetelepült, s itt mester jogot szerzett hámorost a mesteri jogtól fossza meg, és a műhelynek kiszemelt telek további feltöltésétől is tiltsa el. 32 A „chirurgi diplomatici" 1825-ben a diplomával nem rendelkező borbélyok versenyétől akarnak szabadulni, s ezért kérik a Helytartóanácsot, hogy az utóbbiak a városban csak mint „barbitonsores" működhessenek. Kérelmükben elsősorban arra hivatkoznak, hogy Győrött 9, a szomszédos Győrsziget és Révfalu községekben 1—1 chirurgus van, s ezek a feladatok ellátására bőségesen elegendőek. 33 1824-ben Schopf Pál nyolcgyermekes mészárosmester azon törekvése, hogy a városban mészárszéket nyithasson, nemcsak a céh, hanem — a mészárszéktartás a város beneficiuma lévén — a magisztrátus ellenállásával is találkozik. 34 1827-ben Fischbach Mátyás és Argauer József újvárosi mészárosok még aláírásokat is gyűjtenek annak igazolására, hogy eddig jól ellátták hússal a lakosságot, tehát új mészárszéket nyitni, s ezzel a nevezett mestereket károsítani szükségtelen. 35 Bár a város 1841-ben a mészárszékek évi bérét 300 váltóforintról 1750 váltóforintra, azaz több, mint ötszörösére emeli, mégis az esetleg megürülő mészárszékekre többen „már régtül is várakoznak". 36 Laky András, a városi téglaégető árendása 1819-ben amiatt panaszkodik, hogy a bontásból származó bástyatéglák eladása miatt károsodás éri. A város tehát, nehogy a szerződésben kikötött árendától elessen, átmenetileg inkább felfüggeszti a bástyatéglák eladását. 37 A privilegizált helyzet olykor visszaélésekre is csábította a céheket. A mészárszékek számának limitálása valósággal kiszolgáltatta a vásárlókat az eladók önkényeskedésének. 1822-ben a Választóközönség hívja fel a magisztrátus figyelmét arra, hogy vigyázzon jobban a hús és a gyertya minőségére, de kiváltképpen a használt mértékekre. 38 A helyzet azonban ezek után sem javulhatott lé28 Uo. 1823. évi 26. kf. 42. sz. 29 Eperjessy G., i. m. 130. 30 Uo. 82. 31 V. I. Lenin, A kapitalizmus fejlődése Oroszországban. (Bp. 1949.) 436. 32 OL Ht. Dep. Civ. 1845. évi 26. kf. 32. sz. 33 Uo. 1825. évi 26. kf. 10. sz. 34 Uo. 1824. évi 26. kf. 25. sz. 35 Uo. 1828. évi 26. kf. 13. sz. 36 Uo. 1843. évi 26. kf. 13. sz. 37 GySmL:l Győr város választó közönségének jegyzőkönyve. 1819. szept. 15-i 3. sz. 38 Uo. 1822. jan. 31-i 2. sz. 285
