Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)
Tomka P.: Adatok a Kisalföld avar kori népességének temetkezési szokásaihoz II. (Tájolás)
16. Győr-Sáráspuszta. Ny—K és É—D tájolású sírok. A temető területét a század eleje óta szinte folyamatosan bolygatták, ma már teljesen megsemmisült. Datálása nem problémamentes. A megfigyelt sírok melléklet nélküliek voltak. Az 1967-ben behozott edények közül a nagy fazék IX. sz.-i, pontos analógiái vannak a sopronkőhidai és rokon IX. sz.-i temetőkben (7. ábra). A temető maga azonban nagy kiterjedésű volt és hosszabb időn át is használhatták 48 . 17. Győr-Téglavető. É—D (valószínűleg zömmel ÉNy—DK) tájolású sírok voltak a nagy temetőben, korai szakaszában a Ny—K tájolás is előfordult 49 . 18. Kapuvár-Döri domb. É—D tájolású sírok. Dokumentációja nincs. Az objektum létesítésekor mintegy 40 sírt bolygattak meg, a helyszínre kiszálló Faragó Sándor, majd Nováki Gyula megközelítően É—D irányítású sírfoltokat észlelt. Az előkerült edények avar koriak, további kronológiai fogódzópontunk nincs. 50 19. Lébény-Magasmart. ÉNy—DK tájolású sírok 51 . A mért adatok: 1. sír: 23°, 2. sír: 47°, 3. sír: 40°. Ez túl kevés a további elemzéshez, átlaguk egyébként 37°. Agyagedények és kis ezüstkarika (hajkarika?) kötik az avar korhoz, azon belül azonban datálhatatlan. 20. Lébény-Mecséri út. ÉNy—DK tájolású sírok 52 . Pontosabb tájolási adatunk nincs, viszonylag korai jellegű szemes gyöngyök, illetve griffes veretek jellemzik. 21. Mihályi-Tölös. Ny—K tájolású sírok 53 . Dokumentációja nincs. Datálása: relatíve korai. Az 1. sírból lemezveret és kerek bronzveret, az 5. sírból vékony ezüst huzalkarika került elő. 22. Mosonszeníjános-Kavicsbánya. A nagy temető sírjai ÉNy—DK tájolásúak 54 . A különböző ásatási fázisokból eltérően értékelhető adatok származnak. 48 Szőke B. anyaggyűjtése szerint (1950, XJM RA 804—71.) 1904—1905-ben kengyeleket, kardokat, zabiákat találtak. Mithay S. is több régi adatot hallott: XJM RA 846—71. — a nagy homokbányában sok csontváz volt, az egyik mellett kardot találtak. Volt zabla is. XJM RA 847—71.: 1925—30 táján a homokbányában csontvázat találtak, mellette kard és lókoponya volt. Zablát és arany- meg ezüst-„pénzeket" is emlegettek. Az első megfigyelt (melléklet nélküli) Ny—K tájolású sírt Mithay 1954-ben tárta fel (XJM RA 872—71). 1955-ben 120—140 cm mélyről hullámvonaldíszű edény került elő (XJM RA 886—71). 1967-ben hozták be a múzeumba a IX. sz.-i edényeket (állítólag egy váz lábánál voltak). Uzsoki András és Gábler Dénes feltártak egy É—D irányú, bolygatott, melléklet nélküli sírt és egy D—É tájolású váz lábcsontjait, a térdek között vaskés töredékével (XJM RA 944—71.). A dokumentáció a tájolás tekintetében még ezeknél is semmitmondó, a nagyon vázlatos helyszínrajz inkább ÉÉNy—DDK tájolást sejtet. A temető dombját végül Duna-parti gátak erősítéséhez teljesen széthordták. A temető pusztulása kísértetiesen hasonlít a Csorna-hosszúdombi, rábapordányi stb. nagy avar kori temető pusztulására. 49 Tomka P., A Győr-Téglavető-dűlői avar temető belső csoportjai, Arrabona 13 (1971), 55—95. 50 Faragó Sándor jelentése: Rég. Füz. 1960, 49—50. 51 Pusztai Rezső leletmentése, 1964, XJM RA 349—68. 52 Sőtér Á., A mosonymegyei történelmi és régészeti egylet emlékkönyve, Magyaróvár 1898, 176—180. 53 Faragó Sándor leletmentése, 1963, XJM RA 406—68. Leírásában az 1. sír: DNy— ÉK, a 2. sír: ÉNy—DK, a 3. sír DNy—ÉK, a 4. sír: DNy—ÉK, az 5. sír: Ny—K tájolású, azaz feltehetően a Ny—K tájolás variánsai. 54 A temető rövid jellemzése: Tomka P., i. m., Arrabona 14 (1972), 52. Fettich Nándor kéziratának az Avar Corpus számára való sajtó alá rendezése során a temető egész anyagát használhattam. 22
