Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)

S. Lackovits E.: A lakáskultúra a Fertő mentén I. (1860–1920/30)

két-két támlás szék. A szoba középvonalától kissé hátrább, az ágyakhoz meglehetősen közel helyezték el a fiókos asztalt két támlás székkel (30. ábra). Az első szobák gerendásak (kevés vakolt) és földesek, bár a 20-as évektől már többségükben padlósak. A konyhák téglásak vagy cementezettek, a hátsó szobák pedig gerendás mennyezetűek és téglásak. A kamrákban, ahogy eddig minden faluban hombárokat, káposztáshordókat, teknőket, konyhai (kenyérsütés, mosás, mosogatás, takarítás, disznóölés) és kisebb gazdasági (ásók, kapák, gereblye) eszközöket, terményeket (répa, burgonya), ételneműt (húsok, kenyerek) és nem használatos bútorokat, ruhákat tartanak. A padlás a ruhaszárító hely, valamint a kukoricának és füstölt húsoknak a tárolóhelye. Valamennyi bútor barna színű, kivételt képeznek az apró virágú, festett ládák. A szekrények, asztalok és a fényezett ágyak keményfából (dió, tölgy, cseresznye), a többi puhafából készült (főleg fenyő). A nagyszülőktől örököltek néhány darabot: virágos-festett láda, kenyeres asztal, egy-egy ágy; mások a szülőktől maradtak: szekrény, ágyak, székek, asztal, sublót, kászli; az új menyecske is hozott a házhoz egy szekrényt, a szülői háznál maradt házaspár pedig csináltatta, vagy készen vette: szekrény, ágyak, székek, polcok, padok. A bútorok kora úgy 30—120 év közé tehető. Iparosháznál virágos-festett bútor nem volt, ha mégis előfordult ilyen, az a láda, a nagyanya hozománya, vagy árverésen megvásárolt darabok. Vásárban ritkán vettek bútort, mert helyben több, külön céhet is alkotó asztalos volt, így az igényeknek és az anyagi helyzetnek megfelelően náluk rendelhettek és vásárolhattak. A gazdaházak oszlopos tornácosak bejárati árkáddal. Az utcára két 120 X 100 cm-es négy- vagy hatszemes ablak néz, oldalt még egy harmadik is van, ahonnan az utca végiglátható. A bejárat a konyháról van mint mindenütt, itt még az udvar felé egy 60 cm X 60 cm-es kis, négyszemes ablak, a hátsó szobán pedig 80 X 100 cm-es ugyanolyan egy vagy két ablak néz az udvarra. Az ajtók deszkából készültek, néhány helyen 1910—20 között a konyha és első szoba ajtajának felső harmadát beüvegezték. Van hely, ahol a konyhán fa külső ajtót, az ablakon zsalugátert találunk; A szoba + konyha + kamrából álló ház szobájában a bejárattól jobbra található a falba rakott tűzhely, vele átellenben a bal sarokban a kenyeres asztal és az apró virágú, festett pad. Mellette két barna egyajtós szekrény, az ajtó mögötti falon pedig egy törülközőtartó következik. A két ablak között áll a barna négyfiókos sublót, majd a tűzhely felé haladva két apró virágú, festett, mennyezetes födeles ágy, az egyik tulóval, utánuk pedig egy apró virágú, festett, felhajtható tetejű láda. Az ágyak elé 2.—2 széket helyeztek, a második ágy elé, a két szék közé pedig egy barna rengőbölcsőt. A konyha nyitott, a boltív alatti részét a kemence, rakott tűzhely és katlan foglalja el. Ezenkívül a szoba ajtajától balra egy fali tálas, a bejárati ajtó és ablak között egy barna színű almárium vagy kászli, a bejárati ajtó jobb oldalán egy deszkából készült vízpad alkotja még a berendezést. A kamrában hombárok, hordók, termények, a már többször leírt háztartási és gazdasági eszközök találnak helyet. A szoba gerendás mennyezetű és a konyhával együtt téglás (31. ábra). A többi gazdaházban is szép számmal találunk apró virágú, festett bútort. Az első szobából ugyan a századforduló után egyre jobban kiszorulnak, s helyüket a paraszti mesterek által polgári ízlés utánzataként készített darabok váltják fel, az elrendezésben a centrális elvet követve. Azonban vannak még 213