Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)
Tomka P.: Adatok a Kisalföld avar kori népességének temetkezési szokásaihoz II. (Tájolás)
11. Felpéc-Fő utca, É—D-i, illetve ÉNy—DK-i tájolású sírok. Tájolásukról közelebbit nem tudunk, a leletanyag (dinnyemaggyöngyök, edények, orsókarika) a késő avar korra utalnak 40 . 12. Fertőd-Süttör, Templomföldek. ÉNy—DK-i és Ny—K-i tájolású sírok egymást metsző gödrei mutatkoztak a vízlevezető csatorna oldalfalában. Feltárásra nem volt lehetőség. A leletanyag (edények, szablya töredéke) avar kori. Nem tudtuk megállapítani, hogy a Ny—K vagy az ÉNy—DK tájolású sírok-e a későbbiek 41 . 13. Győr-Hecsepuszta, Repülőtér. Ny—K (és más?) tájolású sírok 42 . 40—50. sír pusztult el, Mithay S. hétről szerzett információt. A munkások szerint nem minden sírban volt Ny-on a fej. Datálásáról kisebb vita folyt 43 . Eltekintve a fenékbélyeges edénytől, a megmentett temetőrész leletei egységesen a késő avar kor legkorábbi szakaszára, illetve az ún. közép avar korra utalnak (lemezes szíjvég és pityke az 1. sírból, ill. hajfonatdíszek, 5. ábra) 44 . A közép avar korban induló nagy temető sokáig használatban lehetett és a IX. sz.-ban is felhasználhatták — erre azonban, véleményem szerint, a fenékbélyeges edény nem elég bizonyíték. 14. Győr-Lehel út. Ny—K tájolású sírok. Dokumentációja nincs, Mithay S. szerint az avar sírok között honfoglalás koriak is voltak. Semmi közelebbit nem tudunk róla, lehetséges, hogy az egész temető X. sz.-i 45 . 15. Győr, Ritter-féle földek. Ny—K tájolású sírok 40 . A tájolási adatok: 2. sír 85° 3. sír 92,5° 4. sír 90° Az egyetlen, datálható lelet a 2. sírból származó csont tarsolyzár (6. ábra). Egészen pontos párhuzama nem várható, hiszen a szerkezet az általános, a díszítés minden esetben egyedi. Az effajta tarsolyzárak elsősorban korai összefüggéseket mutatnak 47 . A feltárt sírok tehát a VII. sz. végéről (vagy még korábbról?) származnak. 40 Az adatokat Szőke Béla 1951-ben gyűjtötte, XJM RA 137—68. 41 Tomka P. jelentése, 1966, SLFM RA 337. 42 Mithay Sándor leletmentése, Lovas E.—Mithay S., Régészeti krónika, Győri Szemle 9 (1938), 176—177. 43 Mithay a 3. sír fenékbélyeges edényét a X. sz.-ba keltezte: i. m., Győri Szemle 9 (1938), 177. Fettich szerint ez nem indokolt, bár a temető használatának ideje belenyúlik a IX. sz.-ba: Fettich N., Győr története a népvándorlás korában, Győr, 1943, 5. Kovrig Ilona az alsógelléri 13. sír analógiájaként idézte: Kovrig L, Avar kori sírok Alsógellérről, Antiquitas Hung. II (1948), 126. 44 A szíjvég és pityke analógiáit a Nagyréde-Ragyogópart, 9. sírból Szabó J. Gy. 660— 720 közé datálta: Szabó J. Gy., Az egri múzeum avar kori emlékanyaga III., Egri MÉvk. VI (1968), 29—54. 45 Ismertetése: Lovas E.—Mithay S., i. m., Győri Szemle 9 (1938), 176. 46 Mithay S. leletmentése, 1954, XJM RA 873—71. 47 Holiare (Alsógellér) 630. sír: A. Tocík, Slawisch—awarisches Gräberfeld in Holiare, Arch. Slov. Catalogi I (1968), 96—97, (ezüst lemezveretes garnitúrával), Jánoshida 188. sír: Erdélyi L, i. m., Rég. Füz. II—1 (1958), 34. (kumisztömlő csontszopókájával), Szentes-Kaján 346. sír: Korek J., A Szentes-ka jani avar temető, Dolg. XIX (1943), 40. (préselt, szalagfonatos lemezveretek, kerek pitykék társaságában), Alatytyán, 71. és 413. sírok: Kovrig I., i. m., Arch. Hung. XL (1963), 15., 39—40. (előző az I. csoportba tartozik, kumisztömlő-szopókával, tarka szemes gyöngyökkel együtt került elő, utóbbi csak alakra hasonló, technikai megoldása más, a II. csoportba tartozik, lemezveretes garnitúra kíséri). 2* 19
