Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)

S. Lackovits E.: A lakáskultúra a Fertő mentén I. (1860–1920/30)

Fertőendréd : Fücsök Lajos 81 é. és neje 76 é. Fő u. 144., Hadarics Alajos 81 é. és neje 75 é. Fő u. 23., Pogácsa Károly 82 é. és neje 74 é. Fő u. 5., Wallner Károlyné 84 é. Fő u. 159., Fücsök József né 45 é. Győri u. 2. Valamennyiüknek köszönetet mondok szíves segítségükért. I. A TELEPÜLÉSEK FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE ÉS TÖRTÉNETE A már említett négy község a Fertő tó mellett vagy közel a Fertő tóhoz található. Valamennyi többségében magyar lakossal, akik katolikus vallásúak. Földesuraik az Esterházyak voltak. Fertőszéplak: magyar falu, közel a Fertőhöz.

1 Földesurai 1228—1715-ig váltakoztak (Héderváryak, Viczayak, Ostffyak, Kövér Gábor, Nádasdyak). 1715— 1773-ig Széchenyi-birtok, akkor hg. Esterházyval elcserélték. 1830—1847 között 110 házban 809 katolikus, 7 evangélikus és 8 zsidó lakik. A község gazdálkodása ez időben kétnyomásos. Határa jó, rétjeit viszont a Fertő rongálja. Nádja bőven van. Plébániája és anyakönyve 1699-től található.

2 A XVII. sz. végén Fertőszéplak volt a Fertő-mellék legnagyobb és leggazdagabb települése. Korán megindul a majorsági gazdálkodás, fellendül a mezőgazdasági árutermelés a török háborúk alatt állandósult hadikonjunktúra miatt. A 15 éves háború után ugyan visszaesik a majorsági gazdálkodás, de ekkor az állattenyésztés lendül fel s szilárdítja meg a gazdasági alapot. A XVIII. sz.-i örökösödési és 7 éves háború újabb gazdasági prosperitást eredményez. A következő évtizedekben azonban Ferrtőszéplak fejlődése megakad, mert a határ nem volt tovább tágítható a népszaporulatnak megfelelően. 1728—52 között még 23 kishold szántó az egész helyek külső tartozéka. 1856-ban megtörténik a legelőelkülönözés és tagosítás. A falu határában 1726 kisholdnyi száraz, posványos hányi legelőből és vízzel borított területből összesen 508 holdat kapnak az úrbéresek — telkenként 11 holdat —, 63 kisholdnyi irtásföld fele pedig jobbágykézen marad. A kisgazdák túlnyomó része egésztelken él. 1828-ban a telkesek fele 20—24 holdas gazdaságokat, másik fele 10—13 holdas gazdaságokat bír. A XIX. sz.-ban a határ tágíthatatlansága miatt nagy méreteket ölt az elvándorlás.

3 Sarród: magyar falu a Fertő-tó mellett.

4 1715-ig az Osl nemzetség, a csornai prépost, az Ostffyak és Nádasdyak bírják. 1715—1830-ig Széchenyi-, majd Esterházy-birtok. 1830—1847 között 84 házban 640 katolikus lakik. Nádban bővelkedik, a lakosság egyik fő foglalkozása a gyékény szövés.

5 Süttör: magyar falu, az Esterházy-uradalom (szentmiklósi) központja.

6 1719-ig birtokosai sűrűn változnak. Utoljára, 1715—1719-ig a zelli apátság bírja zálogképpen. 1719-től pedig az Esterházyak kezébe kerül. 104 házban 792 katolikus lakik. Az uradalmi tisztek is itt élnek, szám szerint 97-en.

7 1 Fényes E., Magyarországnak s' a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapot ja -- statisztikai és geographiai tekintetben (Pest, 1836.) 284. 2 Drinóczy Gy., Böngészet Sopron vármegye esméretéhez (Sopron, 1830—1847.). Kézirat. Sopron, Levéltár. 3 Horváth L.—Soós 1., Ösi Sopron megyei nemzetségek (Sopron, 1940.) 162—164. 4 Fényes E., i. m. 283. 5 Drinóczy Gy., i. m. 6 Fényes E., í. m. 283. 7 Drinóczy Gy., i. m. 176