Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)

Domokos O.: A soproni pékház és pékek XVI–XIX. századi céhemlékei

összes 1815—32 115 1833—42 88 1843—51 66 1852^59 92 361 Ügy vélem, hogy egy város, vagy az ott működő egyes iparágak céheinek hatásköre, vonzáskörzete egyben kulturális és részben gazdasági és társadalmi kisugárzásának területét is körvonalazza, illetve ennek meghatározásához nyújt némi segítséget. Természetesen sok iparág, sok más tényező együttes vizsgálata alapján lehetséges csak ennek felmérése, de bizonyos, hogy az ilyen részadatok is felhívják a figyelmet a kérdés vizsgálatára. A mesterek kötött létszáma miatt a legények a hároméves vándorlás után sem létesíthettek önálló műhelyt a városban, hosszabb-rövidebb időre munkát vállaltak a helyi műhelyekben, majd tovább vándoroltak, esetleg kisebb városban, falun alapítottak műhelyt. E tipikus sorsnak egy példáját mutatjuk be a mellékelt térképen. Az ausztriai Kindbergben 1840-ben született Franz Zutrum 1858-ban kezdte meg vándorlását és 1871 augusztusában fejezte be szülőfalujában. 1862. szept. 18-a és 1865. május 7-e között a soproni Johann Schügerl műhelyében dolgozott, majd 1867 szeptemberében ugyanide visszatért, de tartózkodásának időtartamát nem jegyezték be vándorkönyvébe. Az előírt három év helyett tehát tizenhárom évig vándorolt Ausztria, Magyarország és Horvátország területén — egy-két évenként hazatérve kisebb pihenőre vagy nagy ünnepre, családi eseményre Kindbergbe.

25 A Legények kötelességeit minden céhlevél alaposan tárgyalta. Egy soproni szabályokat összegyűjtő céhkönyvecske részletesen is foglalkozott a műhelyben folyó munkával, a legény és inas tennivalóival. Bevezetőben egy 1772-ben kapott privilégiumra hivatkozva állította össze a céh 1803-ban a szabályokat. Nem sikerült a nyomára bukkanni a hivatkozott céhlevélnek. Talán az 1752-es céhlevél később készült másolatáról lehet szó, hiszen kizárt dolog, hogy Mária Terézia uralkodása alatt egy céh két céhlevelet kapott volna az első megsemmisülése nélkül. Az 1752-es tartalmát, illetve némi bővítését fentebb már tárgyaltuk, nem sok különbséget találtunk az 1658-ban kiadottal szemben. Most azonban az 1803-ban összeállított szabályzat olyan részletességgel írja elő a legények kötelességeit, amire 18. századi céhlevélben nem is találhatnánk példát. Tehát arról lehet szó, hogy az érvényben levő szabályzat „szellemében" határozták meg a részleteket. A legények társaságot alakítottak, saját ládával rendelkeztek. Felügyeletüket a két kirendelt mester és a két öreglegény látta el. Az egész szabályzat a műhely zavartalan munkáját, a napi dagasztás, sütés, tehát a termelés biztonságát tartotta szem előtt. így a legények időben való munkába állása, éjszakai kimaradásának tilalma, a tisztaság és rend előírásai, a műhely és mesterség becsülete érdekében állította fel a követelményeket. A céhnek ügyelnie kellett arra, hogy a város ne maradjon véletlenül ellátatlan akár péksüteményekből, akár kenyérből, mert a tanács azonnal bírságot vetett ki rájuk. A szabályzat részletesen intézkedik a műhelyvezető legény (Helfer), a keverő (Mischer) és 25 Vándorkönyv, örszigety Frigyes gimnáziumi tanár tulajdonában. Sopron, Kellner S. u. 6. soproni 65 56,5% 52 59% 29 43,9% 30 40,2% vidéki 50 / 43,5% 36 41% 37 56,1% 55 59,8% 178 154