Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)
Gömöri J.: Faburkolatú utak maradványai Sopronban és Győrött
A 9. sz. ház (református lelkészi hivatal) előtt csak kavicsburkolat volt —90—100 cm mélységben, homokos altalajjal. Bár egy szakaszon (350 cm hoszszan) itt is látszanak elkorhadt fagerendák maradványai —90 cm mélységben (11. ábra b.). Közöttük zöldesbarna mázzal folyatott tányértöredék került elő (12. ábra 5.), amely korát tekintve XVIII. sz.-i lehet. Tovább haladva a város felé, a homokos altalaj felett nem volt faburkolat. A 9/A előtt újra megjelent a jól faragott gerendasor metszetben az árok oldalán. Keresztgerendák —60—65 cm, hosszanti gerendák —90 cm mélységben voltak. A talpgerendák alatt helyenként agyagréteget találtunk szigetelőrétegként elterítve, majd mélységben tőzegréteg következett. A Petőfi térnél létesített elágazásnál —130 cm mélyen húzódott egy dorongsor tőzeges rétegben: hosszanti és keresztirányú faragatlan karókból. A 7., 5. sz. házaktól a város felé, a homokos altalaj felett dorongoknak már nem találtuk a nyomát. Tovább nem is tarthatott ilyen formában a vizsgált út, hiszen itt már a győri vár 1663—1671 között kiépült külső erődjei terültek el. Itt már töltéseken vezetett keresztül az út, majd az árkok és a Rába hídján át a vár Bécsi kapujába torkollott. A mai Kossuth Lajos utca Győr, Üjváros városrészének gerincét alkotja. E városrész „kezdetei a XVII. sz. elejére nyúlnak vissza, amikor a török elől menekülő rácok telepedtek meg a Rába bal partján fekvő külső erődökön túl, a bécsi országút két oldalán". 5 Akkor ezt az utcát még Öreg utcának, később Főutcának hívták. 1615-ben 92 magyar polgári lakost számláltak itt össze. 1703-ban már 509 ház összeírásáról van tudomásunk. 6 A házak közül 373 sövényfalú kaliba volt. 1828-ig, a Rába-szabályozás elkezdéséig úgy látszik az Újváros egy részét is a Rába lassú vizei által táplált árkok és mocsarak foglalták el, a Belvárostól délre eső területhez (mai Nádorváros) hasonlóan, ahol a XVI— XVII. sz.-ban mocsarak terjengtek. 7 Az Újváros városrész kiépülésével kapcsolatban kerülhetett sor első ízben az „Öreg utca" vizenyősebb szakaszainak dorong-fenyőpalló borítására, hasonlóan több magyarországi város és vár utcáinak faburkolásához. Evlija Cselebi, a törökök legnagyobb utazója, magyarországi útja során (1680—1666) Hatvan várának leírásában említi, hogy „Utcái mind deszkaburkolatúak, mivel a vár mocsaras helyen van, s födje kövezettel nem fedhető." 8 Debrecen főutcáját, a „Piacutcát" „nagy híd"-nak nevezett deszkaburkolat fedte és tette járhatóvá a nagy sár ellenére. A XVII. sz.-ban épített híd a piac talajával csaknem egy vízmértékű volt. Karja nem volt, burkolatát két sor hídlásdeszka képezte. Szélessége 3—3,5 öl lehetett. 9 A híd első hiteles ábrázolását 1771-ből ismerjük. A XIX. században bontották el. 10 Lényegében a győri deszkapallókból épített útszakaszok is hasonló, korlát nélküli utcaszintbe épített hidak voltak. 5 Borbíró V,—Valló I., Győr városépítés-története. Bp. 1956., 211. 6 Uo., 211. 7 Uo., 245., 217. Tomaj F., Győr utcái és terei (Újváros) Arrabona 11 (1969), 199—219. 8 Haraszti S.—Pethő T., Ütikalandok a régi Magyarországon. Bp. 1963., 115. — Borovszky S., Heves Vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Bp. 1909., 516. 9 Sági L., A debreceni nagy híd. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve. 1958—1959. Debrecen I960., 56—72. 10 John Paget angol utazó (1835) Debrecenben még láthatta, hogy „Járda helyett egy szál deszka biztosítja a közlekedést és a lakosság legjobb szórakozása, hogy a szembe jövő katonákat a keskeny deszkáról beletaszítják a sártengerbe.". Haraszti S—Pethő T., i. m., 290. 102