Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)

Gömöri J.: Faburkolatú utak maradványai Sopronban és Győrött

9. ábra. Győr térképe 1740-ből. Az útmaradványokat szaggatott vonal jelöli (3) tak, az út burkolása a közti, magasabban fekvő részeken kaviccsal történt. Ugyanúgy, mint a soproni Új teleki utcában. Vizsgálódásainkat a Városház köznél kezdtük. Ettől kifelé is találtunk nyitott árkot az út jobb oldalán, dorongmaradványok ezekben nem voltak. A Városház köznél jelentkeztek szórványosan a dorongok és a város központja felé haladva a Beér közig ritkán megfigyelhetők voltak az árok metszetfalán (49. és 39. sz. házak előtt). E szakaszon —120 cm mélyen egy erős, apró kavicsokból öszszedöngölt szintet törtek át. E kavicsos burkolat kidobott darabjai nagy tömbökbe összeállva hevertek az árok partján. A 29. sz. ház előtt kezdődött a sűrűbb dorongrakás, amely inkább az árok É-i metszetfalán mutatkozott: kb. 10 cm átmérőjű faragatlan dorongok, az út irányára merőlegesen, egymástól 10—30 cm-nyire. A dorongokra, mint alapozásra 10 cm vastag kavicsréteget terítettek. A Jakobinus u. és a Kossuth L. u. sarkán egy nagyobb aknát ástak, amelynek D-i metszetfalán három, szögletesre faragott, függőlegesen álló cölöp látszott. A cölöpök teteje a mai felszíntől 130 cm mélyen van. Átmérőjük 20—30 cm, 40—45 cm-t mélyedtek a talajba. Ezek egy híd maradványai lehettek. A 21—23. sz. ház előtti árokszakasz metszetfalán —120 cm mélységben vékony karók sora látszott. A 19. sz. ház (Tejbolt) előtt 730 cm hosszú, 26 és 16 cm átm. faragott fenyőgerenda volt az árok mellett, két vége nem fűrészelt, hanem törött. Ez az út irányában feküdt, a keresztirányú dorongok alapozásául szolgált. A 17. sz. előtt 130 cm mélyen 10—15 cm vastag rétegben kavicsburkolat, felette homokrétegek, alatta —150 cm mélyen faragott gerendák sora, felső részük vízszintesre bárdolt. A 19. sz. ház kapuja és az átellenben álló templom 1~''

: 99