Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)
Tóth L.: Népi és alkotmányjogi mozgalmak Győrött 1859–61 között
Az olasz—osztrák háború hatása A Habsburgok értelmetlen önkényuralmának merevségét Magyarországon végül is Piémont bátor, Itáliát egyesítő háborúja lazította meg. A gondolkodó győri polgárság még az 1858. év második felében, a gabonaszállítások újabb hulláma következtében megértette, hogy az udvar — feltehetően háborúra készülődésének programjaként — gabonát tartalékolt. A Győri Közlönyben olvasott hírek, valamint a városon átmenő, néhány napra megpihenő vándor munkások és „kóborló vándorok" a korábbi feltételezéseket megerősítették. Minden kósza hírt eloszlatott az 1859. május 2-i falragasz, amely „Magyarország hű lakosaihoz!" címm :-\ „szabad, gyalog zászlóaljakba és huszár osztályokba" hívta a város és a ir.ogye lakosságát. 6 A falragasz 3. pontja Pest és Kassa mellett Győrt tünteti fel a gyalogzászlóaljak felállításának egyik székhelyéül. A helyzet most már világos volt. A városban dolgozó mesterlegények és iparossegédek a behívás elől elbujdostak a Győr környéki falvakba; voltak olyanok, akik nyíltan megtagadták a mundér viselését. A városi hatóságnak még karhatalmat is igénybe kellett vennie a nyílt fellépések ellen. 7 A karhatalom bevetése háború- és udvarellenességre hangolta a várost, később — a háború megkezdése után — a városi hatóság, ha csak tehette, elkerülte ezt a megoldást. A fokozódó ütemű újoncozást később már maga a városi hatóság halogatta, az alkotmányos harc során pedig megtagadta. A városra kirótt újonclétszám biztosítását a hatóság nagyobbrészt a napszámosokra hárította át. A Bácskából és Bajáról Győrbe kerülő gabona szállításában ugyanis az évtized végén némi zavar állt be, amely feleslegessé tett több napszámost. A munka nélkül maradt napszámosokat ugyanakkor az is csalogatta a hadba, hogy a szabadcsapatokban eltöltött idő beleszámít a háború utáni hosszú, 8 éves katonai szolgálatba. A háború észrevehetően kizökkentette a megyét és a várost megszokott életritmusából. Ijedelem és elszántság, kereskedői mentalitás és nemzeti tartású magatartás egyaránt jellemezte a bel- és ferdinánd városi polgárságot. Később ez a magatartás fokozatosan a hazafias érdek védelmével, a nemzetiért való kiállással párosult. S ebben döntő szerepe volt a Győri Közlöny Garibaldit és Itáliát dicsőítő cikkeinek. 8 Az olasz hadszíntér megerősített és meg nem erősített hírei végül is odáig vezettek, hogy mind a sajtó, mind a közvélemény olasz— magyar érdekazonosságról, Habsburg-ellenességről beszélt. A tényekre való ráeszmélés erejével hatott az a felismerés, hogy a bevonuló magyar újoncokat Itáliába viszik, és az udvar a magyar katonák közreműködésével akarja megakadályozni az olasz függetlenségi mozgalom sikerét. A „kávésházak" és a vendéglők hangulata néha ijesztően magasra csapott, amelytől a liberális nemesi és polgári vezető réteg távol tartotta magát. A bel-, ferenc- és ferdinándvárosi mesterlegények toborzása mindenesetre sikertelen volt. A Soproni Helytartósági Osztály egy későbbi, csak az iparoslegényeknek szóló, kecsegtető ígéreteket tartalmazó falragaszt tett közzé Győrött 9 , ennek ellenére sem volt eredmé6 GySmLrl Megyehatósági elnöki iratok (Falragasz, a főkormányzóság felhívása szabadcsapatok szervezésére). 7 GySmL:l Győr város tanácsülési jegyzőkönyvei. 4563/1857. 8 GyK 1859 április és májusi számai. 9 GySmL:l Megyefőnöki elnöki iratok 1412/1859. A falragasz a „mesterségüket értő kovácsok, bognárok, nyergesek és szíjjártók"-at hívja a es. kir. hadseregbe 15—36 éves korig öt, ausztriai értékű forint zsold fizetése mellett. 270
