Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)

Szőke B. M.: Leletmentő ásatás az ún. Teleki-laktanya udvarán

LELETMENTÖ ÁSATÁS AZ ÚN. TELEKI LAKTANYA UDVARÁN 1972 nyarán, az új győri színház helyének végleges kijelölésekor és a volt Teleki-laktanya lebontása után időszerűvé vált, hogy az alapozási munkálatok megindulása előtt legalább egy leletmentő ásatást végezzünk ezen a területen. Nemcsak régi térképek

1

, hanem korábbi megfigyelések, kisebb leletmentések

2 jelentései is utaltak arra, hogy az olasz mintára épített vár déli falának egy szakasza e telken húzódott. Legutóbb pl. 1968-ban Uzsoki A. a Lenin u. 21. (ma Hungária étterem) alapozásánál bukkant a Császár-bástya nyugati fülének alapjaira.

3 1972. júl. 10-én, az ásatás indulását megelőző napon a laktanya alapjait bontó munkások RGVM 1669 jelzésű téglákból

4 épített sírokra bukkantak. Terepszemlémkor a laktanya udvar felőli (déli) alapfala alatt láthattam még egy félig szétrombolt sírt; a csontokat már szétdúlták, dé a sír szerkezete még rekonstruálható volt. A váz mellett két sor, hosszában élére állított tégla feküdt (a sír rövidebbik oldalain nem volt); hasonló téglákkal, az oldalakat ferdén levágva, ék alakban egymásnak támasztva, háztetőszerűen takarták le a sírt. A sír nem törte át a laktanya álapfalát, hanem azt, mintegy figyelembe véve, a laktanya építésekor (1750)

5 kikerülték. Ügy tűnik tehát, hogy a téglasírt nagyjából a téglák évszámai alapján keltezhetjük. Hasonló sírokat az alapfal mentén több helyen is találtam, de ott már a téglákat is elbontották. Melléklet egyik helyről sem került elő. A laktanya alapfalai közötti kitöltőföldben azonban rengeteg emberi és állati csont, újkori kerémia-, téglatörmelék volt. A helyszíni szemlén részt vett Szigeti L. őrnagy (Polgári védelem) elbeszélése szerint az Iskola közzel szemben, a laktanya északi alapfala mellett, félig , a fal, félig a Schweidel u. alá nyúlva egy mély kútra találtak. A kút feletti falat ledöntve látták, úgy, hogy a falban eredetileg egy boltozatos bemélyedés volt, melynek félköríve a kút kávájától indult. Később ezt egy sor téglával el1 Gazdag L., Győr város térképei, Arrabona 7 (1965) 297. kk. 2 XJM RA 757/71, 860/71, 904/71. Ezúton mondok köszönetet dr. Mithay Sándornak, hogy ásatása leletanyagának feldolgozását megengedte. 3 XJM RA 939/71. Itt köszönöm meg dr. Uzsoki Andrásnak önzetlen segítését. 4 Az általam talált téglák sárga színűek voltak, melyeket általában a Duna bal partján égettek. 1669. évből számos téglát Pfannl J. a Radót Ny-ról körülfolyó Rába medrében és a Tűztorony falában talált. LPfannl J., A győri vár és téglái, GySz III. (1932) 278., 283.] 5 Szabady B., Győr szabad királyi város kialakulása, GySz Emlékkönyv (1943) 57. 75