Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)

Müller R.: Vaseszközök Gyirmót–Sebes-tagról

elégedhetünk meg. Az eddig közzétett régészeti anyag és a néprajzi párhuzamok segítségével meg kell vizsgálnunk, valóban lehet-e valamennyi tárgy középkor végi? Kapánkhoz közel álló formát mutat a füleki vár egyik lelete, melynek méreteit nem ismerjük, közlőjük a kis mérete miatt virágágyi kapának vélte.

5 A Sebes-tagi kapa is viszonylag kis méretű, mely a kertművelésben játszhatott szerepet. Az ösztöke gyakori lelet késő középkori falvainkban. Méretben megegyező ösztökéket már a korábbi századok anyagából is ismerünk, az egykorú leletek között pedig hasonló szögletes formával is találkozunk.

6 A pengetőnél röviden visszatörő, elnyújtott pengéjű sarlónk jellegzetesen késő középkori forma. Továbbélését a néprajzi analógiák is bizonyítják.

7 A vasvilla érdekes darab. Formájában és méretében is eltér a közelmúlt vas villáitól, amelyek nagyobbak és több ágúak. Ha késő középkori analógiáit keressük, arra az eredményre jutunk, hogy ez volt az általános típus. A maihoz hasonló példányokat nem ismerünk ebből a korból. A Muhi-pusztai ásatáson került elő egy ilyen típus, amelynek hossza a 30 cm-t is meghaladja.

8 Tótkomlós-Telekpusztáról is ismerünk hasonló méretű villát.

9 Emellett lehetett ennek a típusnak egy kisebb változata is. Első közlőjük még disznópörkölésnél vagy kemencefűtésnél használt szerszámnak vélte.

10 Hasonló méretű eszközt dunántúli ásatásból is ismerünk.

11 Arra is gondolhatunk, hogy ezek a rövidebb eszközök is hosszabbak voltak eredetileg, csak a hosszú használat során koptak el ennyire. Esetünkben annál inkább gondolnunk kell erre, mert a rövid ágakhoz viszonyítva túlságosan vaskos a köpű, amin a javítás a hosszú használat jele. Még manapság is találkozhatunk a falusi gazdaságokban egészen rövidre kopott villákkal, a vaseszközök középkori magas használati értéke pedig még inkább indokolná ezt. Esetleg gyermekek dolgoztak ezekkel a kopottabb szerszámokkal. Bár a Kecskemét környéki kaszakalapáló üllőkön kisebb horog is van, Muhi-pusztán és Túrkeve-Móricon is került elő a Sebes-tagihoz hasonló példány.

12 A szénahúzó horog megegyezik az eddig ismert késő középkori vonyigókkal.

13 A hiteles ása5 Kalmár J., A füleki (Filakovo) vár XV—

XVII. századi emlékei. Rég. Füz. II/4. Bp. 1959. 15. és XXV. t. 6 Balassa I., Az eke és a szántás története Magyarországon. Bp. 1973. 297. és 322—323. 7 Szabó K., Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Bp. 1938. 122. és 586. kép.; Méri 1., Beszámoló a Tiszalök-rázompusztai és a Túrkeve-mórici ásatások eredményeiről II. Arch. Ért. 81 (1954) 147.; Kovalovszki J., Ásatások Csepélyen. Veszprém Megyei Múzeumok Közi. 8 (1969) 248. 8 Éri I.—Bálint A., Muhi elpusztult középkori falu tárgyi emlékei. Rég. Füz. II/6. Bp. 1959. 44. és 326. 9 Kovalovszki J., Orosháza és környéke a középkorban. Orosháza története I. Szerk.: Nagy Gyula. 193. és VI. t. 3. 10 Szabó K. i. m. 122. és 575. kép. Hasonló fűtővillát közöl Êbner S.: Adatok a Bakony északi községeinek építkezéséhez. Népr. Ért. 25 (1933) 13. 7. kép; Bátky Zs., Kurgulya és kocsorba. Népr. Ért. 23 (1931) 124. 11 Kovalovszki J., 1969. 248. 36. kép. Méretet nem ad meg, de a mellette levő sarló tájékoztat az eszköz nagyságáról. 12 Szabó K., i. m.. 223—224. és 580—582. kép.; Éri I.—Bálint A., i. m. 42. és XXVI. t. 14.; Méri I., i. m. XXVIII. t. 4—5. 13 Szabó K., i. m. 122. és 570. kép; Éri 1.—Bálint A., i. m. XXVII. t. 4.; Bálint A., A középkori Nyársapát lakóházai. A Móra F. Múz. Évk. 1960—1962. Szeged, 1962. XXXV. t. 9. 70