Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)
Környei A.: A nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum
nyéknek, amelyek országos, egységes gazdasági rendszert, piacot tételeznek fel, és egyben ez a terv szolgálta leginkább a jövő szempontjából is fontos magyar főváros, Budapest fejlődését. Az első magyarországi vasútépítési kísérletek és az első tényleges vasútvonalak megépülésének történetét bemutató igen értékes és gazdag anyagból kiemelkedik a terem közepén elhelyezett két hatalmas mozdonymodell, a Török Antal által 1841-ben készített „La Victorieuse", és a Nagy testvérek 1847-ben készült „Derű" nevű modellje. Mindkettő nemcsak régiségével, hanem szépségével és műszaki értékeivel is a magyar közlekedéstörténet büszkesége. A termet lezáró falon Barabás Miklós: A Lánchíd alapkőletétele című ké- pének nagyméretű fényképmásolata látható. Az 1842. aug. 24-i eseményt megörökítő kép helyébe hamarosan hatalmas, Széchenyi István tevékenységét és történelmi szerepét a művészet nyelvén megfogalmazó gobelin kerül (Fóth Ernő terve). A folyosói benyílóban a Lánchíd építésének dokumentumait láthatjuk. A vasútvonalak kiépülése mellett az állandó Duna-hídnak is fontos szerepe volt abban, hogy fővárosunk jelentős világvárossá tudott fejlődni. Széchenyi kezdeményezésére 1832-ben alakult meg a hídépítést szorgalmazó polgárokból a Budapesti Hídegylet, amely a hídépítés tervét kidolgozta, és a megvalósítás előkészítésére Andrássy Györggyel együtt Széchenyit küldte ki Angliába tanulmányútra. Széchenyi érdeme, hogy más tervekkel szemben a kor színvonalán álló lánchídterv valósulhatott meg, hogy szívósságával és tekintélyével a rendek előtt is keresztül tudta vinni az általános hídvámfizetéssel a feudális kiváltságokon rést ütő, és ezért a rendek előtt gyűlöletes hídtervet. Ö szerezte a hídépítő szakembereket, és része volt a tőke, Sina György kölcsöne megszerzésében is. A politikai huzavona és a hadiesemények miatt vontatottan épülő híd 1849. nov. 20-ra készült el, így a megépítésében legnagyobb érdemeket szerzett Széchenyi már nem mehetett át a kész hídon. A Lánchíd építésének műszaki dokumentumait és a híd korai ábrázolásait, modelljét bemutató kiállítás emléket állít a híd építőinek, Tierney Clarknek és a munkálatok vezetőjének, Clark Ádámnak. A híd szomorú jövőjét vetíti előre az a néhány dokumentum, amelyből megtudjuk, hogy az 1848—49-es hadiesemények során már szóba került — az akkor még teljesen nem is kész híd — felrobbantása. A folyosón Széchenyi- és Arany János-idézet zárja le a kiállítást, amely a maga sajátos múzeumi eszközeivel megkísérelte Széchenyi István munkásságát a kor gazdasági valóságából és politikai mozgalmaiból nem kiragadva, teljességében és konkrétan értékelni. Környei Attila * A fényképeket Adorján Attila (4—10., 13—20.), Farkas József (1., 12., 22—23.), Gabler Csaba (11.) és Salamon Nándor (2—3.) készítette. 381