Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)
Környei A.: A nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum
amikor — a császár árulása, fegyveres támadása következtében — elkerülhetetlenné vált a szakadás, a háború, a forradalmi nemzet és az ellenforradalom, az uralkodó között, ezzel együtt a nemzet politikájának balrafordulása, Széchenyi már nem tudott ezzel a politikával együtt haladni, elméje elborult, és 1848. szeptember 5-én a döblingi elmegyógyintézetbe került. 17 A tárlóban Széchenyi leveleinek másolatát, minisztériumának (Közlekedési és Közmunkaügyi Minisztérium) iratait láthatjuk, a falakon korabeli metszeteket és gúnyképeket az események szereplőiről. A szoba bútorzatát Széchenyi István dolgozószobájának (MTA) berendezése: hatalmas íróasztal, kanapé, székek és mosdóállvány alkotja. 7. szoba Széchenyi István döblingi éveiről és haláláról alkothatunk képet a szoba kiállításából. Széchenyi Döblingben hamarosan visszanyerte szellemi alkotóerejét, és élénk figyelemmel kísérte a hazai és európai politikai eseményeket, viszonyokat. Az 1850-es évek második felében élénk politikai tevékenységet fejt ki, szoros kapcsolatban áll a magyar politikai élet, elsősorban a politikai irodalom szereplőivel, és maga is hatalmas irodalmi munkát végez, amelynek kiemelkedő jelentőségű darabja a Bach-féle Rückblickre válaszként írt „Ein Blick auf den anonymen Rückblick" című munka (London, 1859). Széchenyi ebben a munkájában nemcsak gyilkos bírálatát adja az önkényuralmi rendszernek, hanem saját addigi nézetein is túlhaladva tesz hitet a polgári átalakulás sürgető, akár forradalmi szükségessége mellett. A névtelenül megjelent munkában mindenki ráismert Széchenyire, a magyar ellenállás és haladás képviselői éppúgy, mint a császári rendőrség. Széchenyi neve a polgári haladás, az ellenállás zászlajára került, a rendőrség pedig fokozta az ellenőrzést, üldözést Széchenyi ellen. Házkutatás, vizsgálat, lefoglalások, fenyegetések kergették Széchenyit olyan állapotba, amely 1860. április 8-i öngyilkosságához vezetett. Széchenyi ekkor a magyar ellenállás politikájában olyan kulcsszerepet játszott, hogy az akkori közvélemény nem hihette el az öngyilkosság tényét, mindenki politikai gyilkosságra gondolt. Az asztali tárlókban Széchenyi döblingi politikai olvasmányait láthatjuk, a híres „Blick" első kiadását és a rendőrségi vizsgálat jegyzőkönyveit. Haláláról a halotti anyakönyv másolatát és a család gyászjelentését állítottuk ki, valamint az országos Széchenyi-gyász nyomdatermékeiből szűk válogatást. Széchenyi döblingi házicipője és az öngyilkosságakor viselt ruházatának néhány, a teljes elenyészéstől éppen idejében megmentett darabja 18 különös erővel, szinte ereklyeként hat a szoba hangulatában. A szoba bútorai között találhatjuk Széchenyi íróasztalát, bőrhuzatú karosszékét és olvasóállványát. A falakon néhány döblingi fénykép és több időskori Széchenyi-kép mellett Széchenyi munkatársának, Kecskeméthy Aurél újságírónak mellképét láthatjuk. A folyosó falait Rohbock-metszetek, múlt század közepi városábrázolások és tájképek díszítik. A folyosói benyílóban a Széchenyi család vázlatos származási táblázata mellett Izsó Miklós gipsz Széchenyi-emlékműterve látható, asztali tárlóban válogatás 18 A nagycenki családi kriptában volt 1959-ig. Ekkor vitte el a soproni Liszt Ferenc Múzeum — az akkor már igen rossz állapotban levő — ruhákat és restauráltatta. 24 Arrabona 16. 369
