Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)

Környei A.: A nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum

nek alapvető korláta és egyben politikai pályafutásának tragikus tévedése; míg Kossuth saját osztályában a polgári átalakulás tényleges vezető erejét ismerte fel, tudott és mert az alsóbb osztályokra is támaszkodni, a forradalmi helyzetet az átalakulás céljára felhasználni. A szoba berendezéséből az 1815-ből származó, szép topolyafa zongorát (készítője: Ehlers, a tájkép festője: Rabel) és a kor nemesi öltözetét illusztráló férfiés női ruhát említjük meg. A falakon elhelyezett képek közül kiemelkedő Wieland pasztell Széchenyiképe és id. Schwindt Károly 1839-ből származó olajképe, amely a pesti Dunapartot ábrázolja gőzhajóval. 5. szoba A szoba egységes bútorzata ötlik először szemünkbe, amely a kályhával együtt a dénesfai egykori gr. Cziráky-kastélyból származik, fekete empire bútor aranyozott díszítéssel, a 19. sz. közepén készült. A szoba másik felében az asztali tárlóban a Magyar Tudományos Akadémia megalapításának dokumentumait, Széchenyi tervezetét, az akadémiai felajánlásokat rögzítő jegyzőkönyvet stb. állítottuk ki. Széchenyi István teljes polgári programjának része a polgári nemzet megteremtése, amelynek gazdasági és politikai vonásai mellett Széchenyi ismerte és szorgalmazta a kulturális, nyelvi és ideológiai vonásait is. Programja és a polgári átalakulás egész politikai pártja szerint is a nemzetté válásnak a gazdasági és politikai feltételek mellett igen fontos alkotóeleme a nemzeti tudat, a nemzeti kultúra ápolása, az egységes nemzeti nyelv megteremtése és a modern világ szellemi mozgalmainak befogadására képessé tétele. Ezt a célt szolgálja az akadémia, amelynek megteremtésére már a felvilágosodás hazai mozgalma is tett kísérleteket, de gyakorlati megvalósítására csak a reformkor széles társadalmipolitikai mozgalma volt képes. Mint köztudott, a Magyar Tudományos Akadémia megalapításában Széchenyi fellépésének, felajánlásának sorsdöntő szerepe volt. Az asztali tárlóban kapott helyet Széchenyi István egyik megyénk béli alkotásának, a selyemtermelés fellendítésére 1839-ben életre hívott Sopron-vasi Szederegyletnek néhány dokumentuma. 6. szoba Kiállításunk szerint Széchenyi István a magyar polgári átalakulás, a polgári forradalom kiemelkedő alakjai közé tartozott, jóllehet ő maga személyében valóban nem volt forradalmár. A feudális rend eltakarítására, a polgári rend megteremtésére való eltökéltségét és egyben erkölcsi nagyságát bizonyítja, hogy 1848 márciusában, amikor az átalakulás forradalmi útja valósult meg, részt vállalt a munkából, és Kossuthtal együtt az első minisztérium tagja lett. „Az első felvonás fényesen sikerült. .." írta a forradalom napjaiban. Valóban, a reformországgyűlések követeléseit a pesti nép forradalmi felkelése váltotta valóra, s a vívmányokat az uralkodó is kénytelen volt szentesíteni. Ezt az alkotmányos keretet azonban két irányban is feszítette egyrészt a nép forradalmi lendülete, másrészt a reakció és az uralkodó kísérlete a forradalom eltiprására. Széchenyi őszinte híve volt a polgári átalakulásnak, a forradalom után született rendnek, de főúri politikusként a császárhoz is hű kívánt maradni, és 17 Spira Gy., 1848 Széchenyije és Széchenyi 1848-a. Bp. (1964) Akad. 367