Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)
Környei A.: A nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum
A szoba berendezését a Nemzeti Múzeum Pollack Mihály által tervezett első éremszekrényei és a Széchényi Ferenc által készíttetett 18. sz. végi aranyozott asztal alkotja — lapjában ásványberakásokkal. E jeles darabok kiegészítője egy szép állóóra a 18. sz. végéről, Johann Georg Baumgartner soproni órás munkája, valamint az éremszekrényen a lipcsei csatára (1813) emlékeztető kandallóóra. A falakon a Magyar Nemzeti Múzeum első otthonának, a pesti papneveldének korabeli színezett, metszetes ábrázolását láthatjuk, a Pollack Mihály által épített új múzeumi épületet és a cenki kastély 1800 körüli állapotát ábrázoló képet. Hajnóczy Józsefnek sajnos nem ismeretes arcképe, így az ő emlékét a Martinovics-per (1795) ítéletét ábrázoló, ún. „összeesküvés fája" metszetes korabeli kép idézi. Ismeretlen festő kis méretű olaj képe Széchenyi Istvánt ábrázolja huszártiszti egyenruhában a lipcsei csata idejéből. Széchenyinek a napóleoni korszakot lezáró csatában, mint a szövetséges csapatok fővezére segédtisztjének a csata kimenetelére is fontos szerepe, hősiességet és' helytállást kívánó futárfeladata volt. 4. szoba Az előcsarnokon áthaladva a kiállítás 4. szobájába jutunk. Ebben a szobában Széchenyi István ifjúkorát, politikai nézeteinek kialakulását mutatjuk be. E teremben állítottuk ki .Széchenyi István bécsi szülőházának képét is 16 . Széchenyi István (1791—1860) az apai háznál kitűnő szellemi környezetben forgolódott, s ehhez a pozitív hatáshoz járul atyja személyes példamutatása és nevelőjének, későbbi jószágkormányzójának, Lunkányi Jánosnak kitűnő pedagógiai munkája. így a napóleoni háborúkba belecsöppent — még szinte gyermek — arisztokrata ifjú (1&09) elég belső erővel rendelkezett ahhoz, hogy kor- és osztálytársainak léha életét megtagadva komolyan tanulmányozza saját korát, felismerje annak ellentmondásait és megtalálja benne saját szerepét. Európát látva a fiatal Széchenyi nemcsak a felszín különbségeit, a hazai és külföldi technikai és életszínvonal, kulturális színvonal közötti különbségeket vette észre, hanem a társadalmi rendszerek közötti különbségeket is, mint az előzőek lényegét és alapját, a hazai feudális viszonyok mély ellentmondásait, tarthatatlanságát. Ö Angliában nemcsak a gépeket és a lótenyésztést tartotta utánzásra méltónak, hanem az alkotmányt is. Példaképe tehát nem egyszerűen a kapitalista termelési színvonal és életmód, hanem a polgári társadalom, a polgári állam volt teljes egészében. (Külföldi tanulmányútjairól hazahozott könyvei, amelyek között a mechanikai újság mellett angol alkotmányjogi tanulmányt is találunk, szemléltetik ezt a tételt.) Ezen az alapon, a kor magyarországi viszonyainak ellentmondásait és tendenciáit felismerve vált Széchenyi politikussá, a magyar polgári átalakulás politikai programjának és ideológiájának legelső kimunkálójává. Első kiadásban láthatjuk fő műveit; megismerhetjük azt a szellemi, politikai közeget is, amelyben ezek a művek hatottak, Széchenyi vitáját a jobb- és baloldallal egyaránt. (Dessewffy József, ill. Kossuth Lajos.) A kiállítás szerint a Széchenyi—Kossuth-vita alapja, Széchenyi koncepciójának korlátai nem elsősorban abban gyökereznek, hogy ő forradalomellenes, reformer lett volna. Széchenyi a feudális rend teljes elsöprését kívánta, azonban e folyamat politikai vezető erejének saját osztályát, az arisztokráciát látta, s ez az ő rendszeré16 Lauringer E., Széchenyi István szülőháza Bécsben. SSz (1938) 3. sz. 365
