Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)

Környei A.: A nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum

2. szoba Széchényi György és Pál politikája a család számára járható útnak bizonyult. Más-más, változott formában ezt a politikát, a magyar nemzeti törekvésekhez és az uralkodóhoz való hűség ellentmondásos, kompromisszumos politikáját folytatták a család későbbi tagjai is. Ezzel egyben megteremtették a család vagyonosodásának és hatalmának politikai feltételeit is. A család további vagyoni gyarapodásának gazdasági alapja természetesen a feudális termelésben, gazdasági és politikai rendben játszott fontos szerepükben keresendő, abban a kor gazdasági szervezettségéhez képest igen racionális gazdálkodásban, amit birtokaikon megvalósítottak, és a család szinte minden egyes tagjának abban a képességében, hogy igen hasznosan és tudatosan tudták a maguk javára kihasználni a második jobbágyság jogi és a majorsági gazdálkodás gazdasági viszonyait. Területünkön a Széchényiek építették ki a legerőteljesebben és legjobban majorságaik hálózatát, s azon a kor általános mezőgazdasági színvonalához mérten fejlett, nagy hasznot hajtó árutermelést folytattak. A 18. században a Széchényi-birtokok megerősödtek, jelentős szerepet vittek a terület gazdasági életében, sőt vásárlások révén a Széchényiek tovább tudták növelni birtokaikat. A szoba falán elhelyezett grafikus térkép ábrázolja a Széchényi-birtokok elhelyezkedését, a tárlóban a Sopron megyei Széchényi-falvak pecsétnyomóit láthatjuk, valamint Széchenyi István könyvtárából származó mezőgazdasági szakkönyvek illusztrálják a birtokokon folyt gazdálkodás minőségét és politikai munkák a felvilágosodás eszméinek térhódítását a Széchényiek gondolkodásában. A szoba berendezését a Széchényiek birtokából származó Mária Terézia-kori kétajtós, berakásos barokk szekrény, rokokó főúri ülőgarnitúra alkotja. A falakon Széchényi Fanny albumából vett képek mutatják be a cenki kastélyban a 18. sz. végén folyt életet, a következő szobába vezető átjáró melletti falon pedig Széchényi Ferencnek ismeretlen mestertől származó, olajfestésű mellképét láthatjuk. 3. szoba Széchényi Ferenc (1754—1820) munkásságát ismerhetjük itt meg, az első Széchényiét, aki egyértelműen pozitív szerepet vitt az ország történetében. Fontos politikai szerepet játszott TI. József felvilágosult, központosított rendszerében, később azonban a politikai élettől visszavonult és a tudományoknak, a magyar kultúra ügyének szentelte életét. Hatalmas gyűjteményeket hozott össze sopronhorpácsi és nagycenki kastélyában, amelyeknek különösen gazdag volt könyv-, kézirat-, metszet-, térkép-, érem- és ásványanyaga. Könyv- és kéziratgyűjtésében jelentős segítségére volt titkára (1778—1886), Hajnóczy József, a magyar felvilágosodás kiemelkedő ideológusa, aki egyben az oklevéltan egyik első tudósa. Az ő biztatására és támogatásával vetette a gyűjtés irányát az ún. hungaricák gyűjtésére, amely a gyűjtemény felbecsülhetetlen tudományos értékét adja. Széchényi Ferenc 1802-ben gyűjteményét átadta a nemzet tulajdonába, ezzel megalapította a Magyar Nemzeti Múzeumot. Széchényi Ferenc gyűjteményeit neves tudósokkal rendeztette, katalógusait kiadta, élénk és termékeny szellemi kapcsolatban állt a kor magyar íróival és tudósaival, támogatta azok munkáját. Tudományos és tudománypártoló munkásságáért több külföldi akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. Asztali tárlóban állítottuk ki a gyűjtemények katalógusait, az éremgyűjtemény jeles darabjait és Széchényi Ferenc irodalmi munkásságának termékeit. 362