Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)
Környei A.: A nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum
A következő jelentős kísérletet a múzeumi Széchenyi-kiállítás megteremtésére a Soproni Városi Múzeum tette Széchenyi szobájának berendezésével, 1935ben. A soproni történelmi kutatások 1937-ben, a Soproni Szemle megindításával óriási lendületet kaptak és ezekben a kutatásokban, valamint a Szemlében és másutt megjelent publikációkban a Széchenyi-kutatás és annak eredményei igen jelentős helyet foglalt el. 4 Megtermékenyítette ezt a soproni mozgalmat a Szekfűféle ellenforradalmi koncepció erős térhódítása a köztudatban, azonban meg kell jegyeznünk, hogy mint általában a magyar nacionalizmus bármiféle megnyilvánulásának, ennek is — Széchenyi magyarsága hangoztatásának — Sopronban a fasiszta német birodalom tőszomszédságában levő, az ún. ötödik hadosztály mozgalmaival állandóan szembekerülő városban még így is pozitív szerepe volt. 5 Ezek a törekvések segítették megvalósulni az 1933-ban kezdeményezett soproni Széchenyi-múzeum megalapítását 6 , amely végül is a Városi Múzeumban gyűjtött Széchenyi-emlékanyag kiegészítésével és a múzeum épületében létesített Széchenyi-szobában való végleges elhelyezésével 1938-ban jutott teljes sikerre. Ez a gyűjtemény megnyitása évében mindössze 301 darab tárgyat számlált, azonban ez a Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi-múzeumának óriási gyűjteményéhez mérten szerény számadat jelentős történelmi múzeumi értéket takar azzal, hogy a gyűjteményben képviselve volt Széchenyi majd minden munkájának első kiadása és — mint a soproni Széchenyi-irodalom is — a Sopron megyei birtokos Széchenyinek helytörténeti vonatkozású emlékeire irányult. Különösen jelentős a gyűjtemény Széchenyi-ábrázolás-sorozata; olyannyira, hogy a soproni Liszt Ferenc Múzeumban azóta is szakadatlanul és tervszerűen folyó gyűjtés eredményeivel kiegészülve a Széchenyi István Emlékmúzeumba telepített teljes gyűjtemény alapját képezheti a teljes Széchenyi-ikonográfia múzeumi gyűjteményének. 7 Ugyanekkor a soproni Stornó-gyűjteményben is alakítottak ki Széchenyi-kiállítást. 8 A fenti kezdeményezések mellett az ország több múzeuma, elsősorban a Magyar Nemzeti Múzeum időről időre beleillesztette állandó kiállításába vagy más, Széchenyivel kapcsolatos tárgyú kiállításába Széchenyi István történelmi szerepének múzeumi bemutatását, ezek a kezdeményezések a fentiekkel együtt összességükben is olyan jelentéktelenek voltak a jelenlegi nagy feladathoz mérten, hogy bár történelmi értékük és szerepük elvitathatatlan, közel sem tudták kidolgozni a Széchenyit bemutató történelmi muzeológia módszertanát, igazi 4 Adalékok a soproni Széchenyi-irodalomhoz: SSz (1939) 5—6. sz., és ezt követő évek több tucat tanulmánya és mintegy 100 hírlapi tárcája. 5 Lásd pl. a baloldali ifjúság, a Soproni Fiatalok mozgalmának Széchenyi-értékelését a Nyugati őrszem csaknem minden számában. 6 SH (1933) IX. 17., X. 1., (1934) III. 4., IV. 8., (1935) IV. 7. és Svm (1934) III. 22. 7 L. E. (Lauringer E.) A városi múzeum gyarapodása 1937-ben. SSz (1938) 160—161. — CsK (Csipkés K.) A múzeum Széchenyi-szobája. SSz (1939) 338—339. Ua., Gyűjteményeink gyarapodása az 1939. esztendőben. SSz (1940) 38—40. Va., Gyűjteményeink gyarapodása az 1940. évben. SSz (1941) 57—62. — Különösen gazdag a gyűjtemény tárgyakban és Széchenyi-ábrázolásokban. Lásd: D. Askercz É., A soproni Liszt Ferenc Múzeum grafikai gyűjteményének története. Arrabona (1972) 157—174. Ezt vö. Vayer L., Széchenyi képe. Magyarságtudomány (1942) 94—115. — A gyűjteményt — néhány a soproni múzeum kiállításában meghagyott tárgy kivételével — Nagycenkre szállítottuk. 8 A városi múzeummal csaknem azonos időben állította össze a Storno család is Széchenyi-gyűjteményét. — Storno M., A Storno család Széchenyi-gyűjteménye. Sopron (1938) — A gyűjtemény jelenlegi tulajdonosa, Storno Gábor néhány értékes iratot kölcsönzött kiállításunkhoz. 23* 355
