Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)

Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (V.)

Később kb. 100-an mégis összeverődtek és a Deák utcán át fütyülve, tüntetve végigvonultak. Letartóztatás ugyan nem történt, de a beavatkozó rendőrök és csendőrök szétoszlatták a munkásokat.

50 A háborúellenes mozgalmak azonban november hó folyamán sem csillapodtak. November 4-én a királylátogatássai kapcsolatban nagyarányú tüntetés volt a főváros utcáin. A demonstrációk miatt szinte hadiállapot volt a késő esti órákig, s a rendőrök, csendőrök, valamint a kirendelt karhatalmi alakulatok csak brutális beavatkozások útján tudták a rendet újra helyreállítani. A Népszava másnapi számában — az események részletezése után — ezeket írta: „A királyság támaszai láthatják, hogy milyen erőket és milyen keserű elszántságot provokálnak maguk ellen. Mi tudjuk, hogy a király nálunk nagyhatalmi tényező. De viszont odafönt is tudni kell, hogy ma már a szervezett munkásság is nagyhatalmi tényező. Szükséges-e, hogy időnap előtt provokálják maguk ellen ezt az erőt? Szükséges-e, hogy néhány hitvány reakciós lakájnak a magatartásáért a legelkeseredettebb harcba kényszerítsék a dolgozó milliókat? Szükséges-e, hogy a királyság, amely külső hadisikerekről álmodik, itt bent harcban álljon a néppel? — Lehet, hogy a hétfői bevonuláskor szerzett tapasztalatok után odafönt a budai várban sok mindenféléről fognak gondolkodni, talán a demonstrációk során fölvetett kérdésekről is."

51 November 17-én Európa-szerte rendezett béketüntetéseket a munkásság, így hazánkban is számos helyen került sor jelentősebb megmozdulásokra. Győrött szintén ezen a napon tartott — az úgynevezett békenap keretében — a szociáldemokrata párt népgyűlést a Nádor szálló nagytermében. A napirend egyetlen pontjaként a háború elleni tiltakozás szerepelt, és előadója Rudas Sándor helyi párttitkár volt. Beszédében történelmi visszapillantást tett a korábbi háborúkra (az 1870. évi porosz—francia háborúig visszamenően), amelyeknek kitörése előtt a szociáldemokraták mindig kifejtették állásfoglalásukat, tiltakoztak a tömeggyilkosságok, az esztelen pusztítások ellen. Majd e bevezető mondatok után hangsúlyozottan emelte ki a következőket: „Most akar az osztrák—magyar monarchia háborút, amikor a nagyhatalmak a békén fáradoznak. Meg akarja akadályozni, hogy Szerbia kikötőt szerezzen magának, pedig ezáltal olcsóbb lenne az élelem, ami azonban nem fér össze a kapitalisták érdekeivel; meg akarja védeni az albánok szabadságát, amikor az a monarchiának teljesen közömbös, hogy az albánok szabadok lesznek-e, vagy sem. Van itthon is védelmezni való, előbb itthon csináljanak rendet, és adják meg a munkásságnak az őt megillető jogokat. — Most is tiltakozik a szociáldemokrata párt a háború ellen!"

52 A népgyűlés mindezeket határozati javaslatba is foglalta, azzal a kiegészítéssel, hogy a szervezett munkásság óva inti a hatalmon levőket attól, hogy háborúba keveredjenek, és minden erélyüket bele viszik a háború elleni küzdelembe. A több száz főnyi tömeg a gyűlés befejezését követően zárt sorokban tüntető felvonulást rendezett, és az engedélyezett útvonaltól eltérően a Deák utcából (a Kisfaludy kávéház sarkán) nem a gabonapiac felé, hanem balra, a Vásártér felé akart vonulni. Ekkor a rendőrség beavatkozására került sor, de a karhatalom sem tudta megakadályozni a szétoszlatott csoportok újbóli összeverődését és a Baross úton való végigvonulását. A rendőrségi jelentés szerint 50 GySmL:l Győr vármegye főispáni iratai 80/1912. biz. 51 MMTVD i. köt. 561. 52 GySrnL:! Győr vármegye főispáni iratai 86/1912. biz. óZu