Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)

Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (V.)

torok nem jártak hatósága területén, de a „vérvörös csütörtök" szörnyű eseményei, emlékei a falvakban dolgozó mezőgazdasági proletariátus tömegeiben is mély nyomokat hagytak, arról nem is szólva, hogy e nincstelen tízezrek munkakörülményei és létviszonyai az embertelenséggel voltak határosak. A kisebb helyi megmozdulásokat természetesen a csendőrök azonnal elfojtották, de az aratási és cséplési időszak elérkeztével a szegődményes munkások és a gazdasági cselédek soraiban támadt gyakori elégedetlenségek már több gondot okoztak a közigazgatási szerveknek. így történt ez 1912. július 23-án is, amikor a tószigetcsilizközi járás főszolgabírója az alábbiakat jelentette az alispánnak: »Bejelentem, hogy f. hó 18-án özv. Gr. Wenckheim Frigyesné Zselyke (Ráró) pusztáján törvényszerű szerződéssel elszegődött 18 mezőgazdasági munkás, akik Nyúl, Kisbarát, Ménfő községekben bírnak állandó lakhellyel, a cséplést azon okból megtagadták, mert a „cséplés" kifejezés benn nem foglaltatik. Miután azonban a szerződésben bennfoglaltatik, hogy a munkások f. év május 1-től október l-ig terjedő időre mindennemű gazdasági munkára elszerződtek, felhívattak, hogy ezen kötelezettségüket teljesítsék, a munkások ezt megtagadván, ellenük a kihágási eljárás a helyszínén megindíttatott, fejenként 30 napi elzárásra elítéltettek és a központi fogdába kísértettek. — Egyben jelentem, hogy tömeges munka megtagadást a vármegye területén eddig ugyan nem észleltem, de annál gyakoribb a részleges munkamegtagadás.«

43 Az általános belpolitikai légkör feszültsége tehát nem volt letagadható. Nem véletlen ezek után, hogy a belügyminiszter Győr megye és város főispánjához is szigorúan bizalmas utasítást küldött, melyben a következőkre hívta fel a figyelmet: „Semmi esetre sem szabad valamely népgyűlést engedélyezni, ha tárgysorozatába oly kérdés van felvéve, melynek tárgyalása az országgyűlés által legutóbb alkotott, s királyi szentesítést nyert törvények, különösen a véderővel kapcsolatos törvények kötelező erejének megtámadására irányulna, vagy a fennálló alkotmányos államformát köztársaságivá átalakításának érdekében támadná meg."

44 A belügyminiszteri rendelet még olyan utalást is tartalmazott, hogy amennyiben bármelyik népgyűlésen az említett témákkal kapcsolatban felszólalás történnék, az összejövetelt haladéktalanul fel kell oszlatni. A kormány tehát nagyon is tudatában volt bűnös politikájának, de vonalvezetésén továbbra sem kívánt változtatni. Részben ennek az erőszakos és makacs állásfoglalásnak (s természetesen a májusi eseményeknek) tulajdonítható az a tény, hogy a mozgalmi tevékenység az 1912-es év első felében — országosan és helyi viszonylatban egyaránt — különösen élénk volt és aktivitásából a későbbi hónapok során sem veszített. A nyár folyamán egyébként az egyesült ellenzék és az SZDP a fővárosban külön népgyűlésen akart foglalkozni a parlamenti fejleményekkel és Tisza népellenes országvezetésével, de a rendőrség a kérelmet egyszerűen visszautasította.

45 Győrött időközben — július 21-én — a vasmunkások tartottak gyűlést az Apolló filmszínházban. A napirenden az alábbi tárgypontok szerepeltek: 1. a vasmunkások gazdasági és politikai helyzete, 2. a sajtó jelentősége, 3. az SZDP hivatalos lapjának, a Népszavának terjesztésével kapcsolatos agitáció fokozása.

46 43 Uo. Tószigetcsilizközi járás főszolgabírói iratai 286/1912. kih. 44 Uo. Győr vármegye főispáni iratai 60/1912. biz. 45 MMTVD i. köt. 543. 46 Na (1912) 31. sz. (Itt jegyzem meg, hogy a sütőipari munkások sztrájkjának megszűnésére vonatkozólag nem sikerült adatokat találni. Feltételezhetően megegyezés történt.) 320