Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)

Tóth L.: Népi és alkotmányjogi mozgalmak Győrött 1859–61 között

bakká váltak a napszámosok, a mesterlegények és a lakosság széles rétegeinek megnyilatkozásai a különböző események alkalmával. Ettől kezdve többezres tömeg békés demonstrációi zavarták meg az abszolutizmus évei alatt nyugalomhoz szokott város utcáinak csendjét. Később ezek a békés szándékú felvonulások éjszakai zavargásokba torkolltak, amelyektől még a lelkesedő radikálisok is elzárkóztak. A kereskedelmi gyűlde különös agilitást mutatott

32

. Részvétnyilatkozatában még a nemzet „szellemi és anyagi jólétének legönzetlenebb előmozdítóját" gyászolta, később már a halott személyét a nemzeti mozgalom számára megelevenítette: „Nem halt meg az, kinek elvesztését egy ország mélyen érzi!"

33 A Széchenyi iránti kegyelet április 30-án új szakaszához érkezett, amikor a Benedek-rendiek templomában megtartották Széchenyi gyászistentiszteletét. Benedek táborszernagy megtiltotta ugyan a gyászünnepséget, de ennek már Győrött nem lehetett érvényt szerezni. A templom előtti téren — melyet ettől a naptól kezdve Széchenyi térnek neveztek el — kb. 10—12 ezer ember gyűlt össze.

3

'

1 A húszezer lakosú város lélekszámához mérten szokatlanul nagy tömegben ott volt a tisztikar, a gazdasági egylet, a kereskedelmi gyűlde, az iparos céhek és több megyebeli község küldöttsége. (Csak Banáról érkeztek ötvenen.) A tömeg nagyobb részét a céhlegények, a napszámosok és a diákok alkották.

35 A tér visszhangzotta a tömeg „Éljen a haza!" ütemes kiáltásait. Még a vallási, felekezeti különbségek is feloldódtak szén a napon. A hatalmas tömeg a térről az evangélikus imaház elé vonult, ahol Horváth lelkész a „haza, a király és az alattvalói hűség"-ről szónokolt, amelyet a tömeg nemtetszése kísért. Nem úgy a nagy szónoki tehetségű Liszkai József református lelkész esetében. Bibliai analógiával kezdve beszédét („Meghalt Izraelnek legnagyobb fia!") ,,a nemzet vallás-, haza- és alkotmányszeretetét" hangsúlyozta, amellyel a tömeget felfokozott hazafias érzelmekre hangolta. Az alattvalói hűség helyett ő az alkotmányszeretetről szónokolt mozgósító hatású beszédében, s ezzel a Széchenyi-gyászünnepség népi-nemzeti demonstrációvá fejlődött. A késő éjszakában a külvárosban folytatódott a tömeg fáklyás felvonulása, kisebb-nagyobb rendzavarásokkal. A céhlegények magatartását mi sem jellemezte jobban, mint Örömy József építőmester legényeinek e napon tett nyilatkozata: „Mi magyarok vagyunk, s ezért készek vagyunk ... szeretett hazánk fájdalmában részt venni.. ,"

36 Különös jelentősége van a felekezeti ellentétek elcsitulásának, főképpen a vallási előjogokat élvező katolikus egyház esetében. A jelképes ravatalnál 150 viaszgyertya fényénél Deáky Zsigmond püspök celebrálta a szertartást, amely egyben kifejezője volt a klérus magatartásának. A győri klérusra is igaz az a megállapítás, amelyet az Aug. Allgemeine Zeitung tett a pesti gyászünnepségen részt vevő magyar papságra: „A nemzeti papság azt tartja feladatának: hogy 32 A kereskedelmi gyűlde Széchenyi-szimpátiájának a győri kapcsolatokon túl az volt még a magyarázata, hogy az egyesület nem titkolt célkitűzését: a békés gazdaságfejlesztő, kereskedő, üzleteket bonyolító politikai légkört megteremtse, amely megegyezett Széchenyi programjának szellemével. 33 Bay F., i. m. 33. 34 A GyK tudósításai szerint két esetben 15 0Ô0, egy esetben 10 000 emberről történt említés. A reális megítélés — gondolva arra, hogy Győr lakossága ekkor mintegy 20 000 volt — inkább a 10—12 000 ember részvételét sugallja, beleszámítom még a több száz főt jelentő Győr környéki falvak küldöttségeit is. 35 GyK 1860. május 3. 36. sz. 141. 36 A szóban forgó építőmester egyébként fél napi munkabért elszámolt legényeinek, annak ellenére, hogy egész nap nem dolgoztak. 276