Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)

Szentmihályi I.: Történeti események tükröződése a Fertő vidéki néphagyományokban

ről, templomokról, várakról szóló mondák.

15 Egyéb, bűnhődés jellegű mondákkal (pl. kővé válás)

16 együtt a büntetés a bűnért jellegű mondacsoportba tartoznak,

17 melyek pregnánsan tükrözik a népi vallásosságot, igazságérzetet, erkölcsi felfogást. A történeti mondák körébe tartozó eme nagy csoport mondáinak gyakran élesen antifeudális jellege van, miként ezt Fertő-mondáink részletes tárgyalásánál is látni fogjuk. A vizekbe süllyedt telepekre vonatkozó mondáknál történeti hitelességet eleve nem kereshetünk. Ezek a vándormondák a Fertőnél akkor is létrejöhettek volna, ha a tó környékén létezett egykori telepek hagyománya és tárgyi emlékei, vagy a tóból előkerülő leletek (pl, az állítólagos harang) nem léteztek volna. Viszont ilyenek léte — mely a Fertő körül bizonyított

18 — még jobban megerősítette, virulensebbé tette a mondát. Felmerül a kérdés: a Fertő keletkezésének mondái (A—E) lényegében egy monda változatainak tekinthetők-e, avagy helyesebb-e eredetileg különálló helyi mondákról beszélnünk, amelyeket a Fertő-monda esetenként eltérő módon alakított, színezett? A kérdés megválaszolásához elemeznünk kell Fertő-mondáinkat. Ezt az eddigiektől eltérő sorrendben végzem el, mivel a téma (cím) szerinti leglényegesebb következtetésekre — a megfelelő előzmények után — az A mondánál jutok el. E — A fertőhomoki fogadott ünnep újbóli megtartásának a Fertő-mondával (áradásával, mint isteni figyelmeztetéssel) való indokolása invariánsnak tekinthető, az alábbiak miatt: 1. Mondánknak nem műfajon belüli, hanem egy népszokás magyarázataként való előfordulása másodlagos felhasználásra vall. — 2. A számos adatközlő közül csupán egy említi ezt a variációt, tehát szerepe a népszokás mondakörén belül ma elenyésző. — 3. Mondáinkban az áradás csapás jellegű, míg itt — a szokás alapvető mondai megokolásához idomulva — csupán a figyelmeztetés eszköze. — Mindezek alapján arra kell következtetnünk, hogy a fertőhomoki népszokás mondaanyagába nem túl régen került be a Fertőmonda, és még nem gyökeresedett meg eléggé. Jelentősége maga a léte, az, hogy — ha szűk körben is, de — a monda ezen a téren is megtapadt, kisarjadt, új (esetünkben vallásos) formát tudott teremteni. C — Nehéz helyzetben vagyunk a pogányok bűnhődését tárgyaló Tard vezér-mondánál, ahol a monda közlése — sajnos a múltban oly gyakori •— „irodalmi" formában történt. Magyarán szólva: a közlő — anyagát szabad prédá15 Szendrey Zs.-nál (1922) a XII. csoportban, a 98. sz.-nál („Földalatti harangszó") szerepelnek ezek. — Hauser, E., Sagengruppen und Sagengestalten im Burgenland (Wien, 1952. — Kézirat: doktori disszertáció a Bécsi Egyetem Filozófiai Fakultásán.) főleg a lelet- és kincsmondákról (21. kk.) és a megbüntetett bűnösökről (197. kk.) szóló fejezetekben tárgyalja ezeket a mondákat. 16 Szendrey Zs., 1922.: a X. csoport („Kővéválás" : 65—73. sz.) mondái. 17 Mely a mondakutatók 1963. évi, budapesti nemzetközi értekezletén elfogadott rendszerezés szerint a mondák II/F. csoportjába sorolható, vagyis a történeti mondák azon csoportjába, mely a fennálló rend (társadalmi, erkölcsi stb.) megsértésével kapcsolatos. — Tagung der Sagenkommission ... (röv. : Tagung...) Acta Ethn. XIII. (1964) 1—131: 131. — A történeti mondák három főcsoportja egyikének a szociális témájú (ezen belül a süllyedés-) mondákat tartja Bürde — Schneidewind, G., (Tagung... 37. kk.) — Uo. Greverus, I. M. táblázaton is kimutatja ezen mondák helyét a különböző kutatók rendszerezésében. (Tagung... Ill—128: 114, 123—127.) 18 Stessel J., A fertőmelléki elpusztult helységek. Sopron, 1880. júl. 28. — Mühlhofer, F. Zur Frage der „untergegangenen" Ortschaften im burgenländischen Gebiet östlich des Neusiedler Sees (Heideland, Seewinkel.) MAG. LVII. (1927) 126—132: 126. k. 218