Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)

Domonkos O.: Magyarországi festőcéhek (I)

A szepesolasziak ettől kezdve külön intézték ügyeiket. Ekkor heten vannak mesterek, akik nagy költséggel szerezték meg kiváltságlevelüket. 36 Céhlevelük azonban csak 1828^ból ismert, amit a lőcsei levéltár őriz. 37 Mesterkönyvüket 1804—1806 közötti időben vezették, igen díszes, kaligrafikus, néha még színe­zett kivitelben. Ebből kitűnik, hogy vidékről is vettek fel mestert, így 1810-ben Tállyáról és Nyíregyházáról 1812-ben. Összesen 35 bejegyzés van a díszes könyv­ben, melyet „Stam-Buch"-nak neveznek. A későbbiekben már csak a jegyző­könyvben van nyoma mesterfelvételnek. 38 E két város festőcéhének működése 1872-ben, a céhek eltörlésével.szűnik meg. Az 1005-ös céhtörvény lehetőséget adott egy-egy helység mestereinek, hogy önálló, helyi céhet alakítsanak, ill. kisebb körzetek, többnyire megyei keretek között, új szervezeteket hozzanak létre. így váltak le a Gömör megyeiek 1817­ben, Jolsva székhellyel, a lőcsei anyacéhről. Ekkor Jolsva, Nagy-Rőce, Kövi, Gö­mör-Panit, Kun-Tapolca, Ohtina, Ratkó és Csetnek helységek 18 mestere vállalta a céhszabályok közös költségét. 39 A következő évben, 2818-ban à szepesbélaiak kaptak szabályzatokat, akik a legrégibb időtől a lőcseiekhez tartoztak. Céhük 1872-ig állt fenn. Ez idő alatt összesen 15 mestert vettek fel soraikba. A legények vándorlása nagy méreteket öltött. Szálláskönyvükbe 1818—1841 között, tehát 23 év alatt, 420 legény írta be magát, mint aki itt munkát kapott vagy átutazása alkalmával szállást biz­tosítottak számára. Ezek Magyarország, Ausztria és Németország nagyobb váro­saiból érkeztek. Sajnos a szálláskönyv részletesebb adataival nem rendelkezünk, így annak további elemzése nem lehetséges. 40 A lőcsei céh mester jegy zekében a liptói, turóci, de a besztercebányai kör­nyék mesterei sem szerepelnek olyan számban, amint az más források alapján elvárható lett volna. Huska a liptói kékfestésről írott tanulmányában egy német­lipcsei festőcéh alakulásáról ír. Egy 1725. febr. 3-án kelt okmány szerint öt mes­ter társult, akiknek működése a lőcsei festőcéh szabályaihoz igazodott. Ök azok, akik ebben az évben lesznek a város festődé jenek bérlői, híres festődinasztiák 36 Uo., Wallendorf, Acten-Buch 1804—1871. 37 Uo. 38 Uo., Wallendorf, Stam-Buch 1804—1826 „Tobias Roxer Erweber, Andreas Mollitor Erw., Paulus Andreas Erw., Jacobus Posewitz Erw., Michael Andreas Erw., Joan­nus Patschius Erw., — Joannes Schoenwiszty Incorporirter 1804, Martinus Stzyav­nitzky Inc. 1804, Samuel Froelich Inc. 1804, Stephanus Wittovszky Inc. 1806, And­reas Handlivits Inc. 1806, Samuel Foerster Inc. 1807, Joannes Schwartner Inc. 1807, Joannes Stzyavnitzky Inc. Igló 1807, Josephus Lechnitzky Inc. 1809, Stephanus Put­noky von Tallya Inc. 1810, Georgius Mollitor Inc. 1811, Samuel Schwartner Inc. 1811, Stephanus Steinhausz Inc. 1812, Joannes Toppertzer Inc. 1812, Emericus Kunay Inc. 1812, Andreas Fitkonides von Nyíregyház Inc. 1812, Sigismundus Andreas Inc. 1812, Georgius Handlovitz Inc. 1813, Joannes Posewitz Inc. 1817, Michael Alth Inc. 1817, Andreas Toppertzer Inc. 1818, Andreas Fink Inc. 1818, Franz Rusiczka Inc. 1819, Friedrich Foerster Inc. 1819, Jacobus Lechnitzky Inc. 1822, Michael Zimmerman Inc. 1823, Carolus Rudolf Inc. 1825, Emericus Fink Inc. 1826. 39 OL, Kancelláriai Osztály Acta Gen. 1817. No. 15699. Eltschen Färber (Jolsva) : Da­niel Czibur, Michael Tagehingruber, Carolus Gyurtsik, Sen. Andreas Hermann, Jun. Andreas Hermann, Joannes Marcek — Röszen Färber 2. Stunden von Eltsch (Nagy-Rőce): Johanes Ferdinandy, Samuel Zachar, Georgius Ferdinandy, Paulus Ferdinandy — Kövy-Färber auch 2. Stund, von Eltsch (Kövi): Andreas Frenyo, Gatso Janos, Carolus Frenyo — Gömör Panit: Joannes Birinyi — K. Tapolcz (Kuntapolca): Jacobus Prokay — Ochtimo (Ohtina): Joannes Markuss — Ratkó: Samuel Dobisz — Csetnek: Joannes Fabry. 40 J. Liptak, i. m. 180—182. 123

Next

/
Oldalképek
Tartalom