Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)

Domonkos O.: Magyarországi festőcéhek (I)

továbbiakban nem zaklatják az eperjesi és kassai mestereket, elismerik jogaikat, a náluk tanultak és mesternek felvettek törvényes beiktatását. Vigaszul a Helytartó Tanács megerősíti a lőcseiek előterjesztését: a máshol lakók számára nincs szükség új kiváltságokra. A további hatáskörcsökkenést tehát sikerült elhárítani. A vita végén azért az eperjesiek borsot törtek a lőcseiek orra alá, mert kétségbe vonták, hogy azok céhszabályai érvényesek-e. A Helytartó Tanács el is rendelte céhlevelük bemutatását, hogy valóban a legutóbbi egységesítési eljárás alapján való-e szabályzatuk. Bizony ilyennel nem rendelkeztek a lőcseiek.

27 Az 1805-ös céhrendelettel kapcsolatosan szükséges megújítási eljárás idején készült egy pontokba szedett kérelme a lőcsei festőcéhnek, melyben elmondja, hogy VI. Károlytól kapott szabályzataikat 1781-ben bemutatták és' azt mestereik megelégedésére változtatás nélkül kapták vissza. Most is az a kérésük, hogy ennek az országos céhnek szabályai, melyek tevékenységüket megszabta, a továbbiakban is változtatá? nélkül megerősíttessenek.

28 Az említett per ideje alatt egyéL veszteség is érte a lőcsei céhet. Mária Terézia az egész ország területén egységesíteni szándékozott a céhszabályok szövegét, megszüntetve a korábbi városi, földesúri jog alapján kiadott privilégiumokat. Erre az időszakra esik a hét szabad királyi bányaváros festőinek a kiválása a lőcseiek hatásköréből, és alakítanak közös céhet besztercebányai székhellyel 1770-ben.

29 Még ugyanebben az évben kiadott szabadító levelükben ,,... Allergnädigst privilegirtes Landhandwerk der Hauptlade . .." kifejezéssel élnek, ami a lőcseiekkel való egyenrangúságukat fejezi ki.

30 Hatáskörüket fokozatosan növelték a hét bányavároson túl is. Ez az 1823-ban készített új céhszabály-tervezethez mellékelt kimutatásból derül ki, amelyben felsorolják a kebelükbe felvett „Schön- und Schwarz Färber" mestereket. Ekkor hatáskörük már kiterjedt Bars, Zólyom, Nógrád, Liptó, Turóc és Árva megyékre is.

31 27 Levoca, XII. 163/125—126a, 126/B. 28 Lásd: Függelék 5. 1807. ápr. 10. 29 OL, Art. Ceh. 153. 520. p. 30 Banska Bistrica, Krajské Museum. Archívum, Farbiari. 31 OL, Kancelláriai Osztály, Acta Gen. 1823. No. 2758. „Verzeichniss der zur Neusohler priv. Sieben Bergstädtisen Lade einverliebten Schwarz und schön-Färbemeister, aus dem Meister-Buche ausgezogen in Bergstädten: Neusohl: 1. Michael Kellner Obermeister 2. Daniel Kellner 3. Daniel Kolbenheyer 4. Ludvig Kolbenheyer 5. Daniel Nentvich 6. Theophil Burjan7. Samuel Martiny 8. Samuel Herrmann — Kreimnitz: 9. Joan Nicolay 10. Georg Pauliny 11. Joann Kasztner 12. Andreas Kossin — Schemnitz: 13. Christian Krieghof 14. Daniel Krieghof 15. Joann Pischl — Pukanz (Bakabánya): 16. Paul Strka 17. Paul Schuska 18. Paul Meszticzky — Libethen: 19. Joan Czichius in Sohler Comitat: Radvan: 20. Samuel Kuzma Landzechmeister 21. Samuel Lederer 22. Carl Sztrelko — Altschi (Jolsva): 23. Samuel Huszágh 24. Joan Roth 25. Stephan Huszágh — Karpfen (Korpona): 26. Samuel Pirovszky Senior 27. Joan Koritary 28. Georg Karaszka 29. Paul Launer 30. Samuel Pirovszky Junior — Dettva: 31. Joseph Hubay — Góth Liptse (Német- Lipcse): 32. Samuel Kolbenheyer 33. Andreas Kuszy — Briesz (Breznobánya) : 34. Daniel Banko 35. Michael Lajko 36. Daniel Weszelko in Nograder: Balassa-Gyarmath: 37. Joseph Hrabuschay — Losontz: 38. Paul Fejér 39. Carl Kováts — Tuhár (Kistugár): Samuel Kasztner — Blaustein (Kékkő) : Carl Benediczky — Pasztuchow (Pásztó) : 42. Martin Boszváry — Bágyon: 43. Samuel Brjekopszky in Honter: Ipoly-Ságh: 44. Daniel Trantvein in Barser: Heilig-Kreutz (Szentkereszt): 45. Fridrich Wilhelm Nocilay — Leventz (Léva) : 46. Cristian Bonyász 47. Joan Kovalovszky in Thúroczer: Sz. Márton: 48. Joan Lüge 49. Joan Schvehla — Mosótz: 50. Andreas 111