Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)
Domonkos O.: Magyarországi festőcéhek (I)
kiterjeszteni. Ügy látszik ezt a gyakorlatot szándékoztak törvényesíteni az új szabályzatban. Valószínűleg érvénybe is lépett e joguk, mert 183i2-ben már 15 magyarországi és 2 galíciai helység mestereire terjedt ki hatáskörük. 23 Működésüket 1862-ig követhetjük az irodalmi adatok alapján. A Zőcseiek régi tekintélyük megőrzése, hatáskörük további növelése érdekében nem a várostól, nem a bécsi főcéhtől, hanem a királytól kértek új szabályokat. Bizonyos, hogy alapos előkészítés után került sor a kancellária jóindulatának megnyerésére, az új privilégium elnyerésére. A kérelem lőcsei, szepesváraljai, kassai, iglói, sőt még késmárki mester részvételével készült, amit a kiváltságlevél bevezetője is megörökített 1715-ben. A céh jogköre szempontjából az első artikulus a döntő jelentőségű: „Weil dieweillen zu Erhaltung Guetter Ordnung, Fride, und Einigkeith, Bey dem Ehrbahren Lanndt-Handtwerckh, der Schön- und Schwarz Ferber alle, und Jede in denen Ober-Ungarischen Königl. Frey, wie auch Königlich. Frey-Berg Stätten, Königlichen und Privilegirten Marrckh-Fleckhen, undt Königlichen Drey Zechen Stätten in Zipsso Wonnhafften undt Gesessene Maister Ermelten Lanndt-Handwerckhs der Schön- und Schwarz Ferber zu allen Zeiten, Ihr Järliche Zusamben Kunfften, und versammblungen, nebst die Ehrbahren Zöcihen Articul, undt Zechen Laaden in der Königlichen Frey. Statt Leütschau gehalten haben;". Külön is kihangsúlyozzák, hogy sehol máshol csak Lőcsén őrzendő a céhlevél, a céhláda és az összejöveteleket is a városban kell tartani, ähol a vidéki mesterek kötelesek megjelenni. A szokásos előírások között külön hangsúlyt kapnak a belső ellentétek tilalmai, a mester fia, özvegye, leánya révén nyerhető kedvezmények, a kontárok elleni szankciók, végül a jó áru készítésének kötelezettsége, a kapott szabályok feletti szigorú őrködés. 24 Minden joga megvan tehát a céhnek, hogy hatáskörét tovább bővítse, távolabbi vidékek mestereit is testületébe tömörítse, így mestereket vesznek fel az Ungvár, Debrecen, Szarvas, Jászberény, Komárom, Bajmóc helységek által körülhatárolt területekről. A lőcsei céh mesterkönyvében „In Nahmen Jesu. Zechenbuch Welches im Jahr 1676 aufgerichtet" bejegyzést olvashatjuk az első oldalon. Visszamenőleg, 1608-tól kezdve, írták be a felvett mesterek nevét, működési helyét. 1608—1869 között összesen 56 helységből 330 mester felvételi bejegyzését találjuk a könyvben. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az eperjesiek 1672-től, a késmárkiak 1713-tól, a szepesváraijaiak és szepesolasziak 1777-től, a bányavárosok 1770-től önálló céhként működtek, amelyek csökkentették a hatáskört. A lőcsei céh fennállása alatt a felszabadított inasok száma a következőképpen alakult: 1676—1 TOO' 65 inas 1701—17122 60 inas Tíz év hiányzik 1733—1750 61 inas 1751—1774 109 inas Tehát 190 év alatt összesen 559 fő tanulta ki a festő mesterséget. Az inasok számának 1830 körüli gyors csökkenése nemcsak az újabb hatáskörcsökkenéssel magyarázható, hanem az iparág túltelítettségével is. A jövedelem további meg23 Johann Liptak, Die Zipser Leinwand und ihre Meister. Zipser Jahrbuch mit Kalender 1938. 109. — Josef Vydra, Der Blaudruck in der slovakischen Volkskunst. Prag 1954. 23. 24 Budapest, Egyetemi Könyvtár, Céhlevelek LXII. 2. Lásd: Függelék 5. 1776-1800 81 inas 1801-1825 147 inas 1826-1850 23 inas 1851-1864 13 inas 107
