Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)

Domonkos O.: Magyarországi festőcéhek (I)

verfertigt, das weithin verführt und in Preussen gegen Pelzwerk vertauscht wurde. — Als nun die Niederländer auswanderten, brachten sie namentlich das Tuchmacher- und Färbergewerbe in jene Gegenden, in die sie wanderten, so zwar, dass die Namen: ,Flandrer oder Flämminger' und ,Färber' für ganz gleichbedeutend galten." 14 Kiváltságuk ereje (1208) oly nagy volt, hogy amikor 1340-ben II. Albrecht Bécsben betiltotta a céhek működését, visszaéléseik miatt, ez alól a posztósok ' céhe, a flamandok az egyedüli kivétel. 15 Az idők folyamán bővült a festendő anyagok skálája, erősödött a munkamegosztás, minek következtében a festők függetlenítették magukat a posztógyártástól, de továbbra is jogukban állt posz­tót is festeni, amint ezt „Schön- und Schwarzfärber" néven működő céhük a 17. században megújított céhlevelükbe foglalja, hivatkozással korábbi, 1208-as privilégiumukra. A bécsi festőmesterek 1663^ban kelt, Lipót által kiadott céhlevelének 1668­ban hitelesített másolatát őrzi a soproni levéltár. A bevezető részben olvashat­juk: „ ... die Meister des Färber Handtwerkhs von Alters die Fläming genant, in unseren Ertzherzogthumb Osterreich unter der Enss: in glaubwürdiger ab­schriff t für gebracht haben einen besigelten Pergamern Briff... noch von weilandt Hertzog Albrecht zu Österreich, Anno Zwölff hundert und achte, erworbene uhralt Privilégia Freyhei'ten, und Handwerkh Ordnungen Confirmirt und bestattet..." Hogy ez a másolat mikor került a soproni mesterek kezébe, arra nincs bizonyos nyom. Az ugyanis, hogy az 1829'—39 közötti soproni festő­céh-alakítási huzavona során került volna hozzájuk, nem nagyon valószínű, hiszen ebben az időben a pozsonyi főcéhhez tartoztak. Valószínűbbnek látszik az, hogy a 17. század második felében a Bécshez tartozó mesterek kérhettek hiteles másolatot miheztartás végett. Érdemes a 'bécsiek céhlevelét teljes terje­delmében megismerni, mert így tevékenységük, hatáskörük jobban áttekinthető. (Függelék l.) 16 Az ország északi és keleti területeinek céhei A bécsi festőcéh tehát országos hatáskörrel rendelkezett, úgynevezett .„Landhandwerk", főcéh, „Hauptlade" volt. Amint már említettük a lőcsei céh 1608>-ban alakult, szabályaikat nem ismerjük, de valószínű, hogy városközi egyesülésüket a város tanácsa megerősítette. Űgy látszik, hogy ekkor még nem ért el odáig a bécsiek hatásköre, mert a lőcseiek a boroszlói főcéhet tekintet­ték felettesüknek. Ezt egy 1712-ben kelt céh jegyzőkönyvi bejegyzésből tudjuk, amikor a késmárkiak kiválási szándékukat jelentették be a céhgyűlésen: „1st auch zugedencken wegen der Herren Meister auss Keissmarck welche zu der selben Zeit bey dem Eingang dess Handwerks nach vollbrachten Umbfragen sind auf gestanden und vor dem Tisch getretten, mit vorbringung, von uns abtrinnig zu werden, weilen sie sich Bemühen von denen Eperies-sern Artickel zu erwerben, und also von unns ein Zeygnuss verlanget haben, worauff ein Ehrsahmenes Handwerck sich an einen Edlen Magistrat beruffen, von welchen ihnen denn ist zur Antwort gegeben worden, es kan ihnen eher kein Zeygnuss nicht gegeben werden, so lang man nicht die Herren Bresslauer Meister er­14 Uo., 4. 15 Uo., 6. 16 GySmL:2, Céhiratok 13. a. Lásd: Függelék 1. 104

Next

/
Oldalképek
Tartalom