Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)
Kozák K.: A premontreiek építkezései Győr-Sopron megyében a XII–XIII. században
A fentiek alapján valószínűnek látszik, hogy a turóci és a mórichidai prépostságok alapítása és templomaik felépítése között szoros kapcsolat állhatott fenn. A formai, méretbeli, szerkezeti hasonlóságok mellett világosan utal erre az alapítók közti kapcsolat, az időbeli egybeesés és az egy rendhez való tartozás. Ez utóbbi szempontot erősíti még az, hogy ez időben hazánkban még több hasonló formájú, elrendezésű és méretű premontrei prépostsági templom építésére, illetve átépítésére vonatkozó adat is ismertté vált. A hatvani prépostsági templom maradványai (Járási Tanács) és a nagykökényesi rk. plébániatemplom toronyalja (a prépostsági templom egykori szentélye) a mórichidai és turóci prépostsági templomok szentély- és sekrestyemegoldásaihoz hasonlítanak (12. kép). 47 A tokaji v. pálos kolostor, amely a XV. században egy régebbi alapjain épült — talán annak maradványait is magában foglalva —, hasonló alaprajzot és arányokat mutat (15. kép). 48 A turóci prépostság építészetünkre gyakorolt hatása közvetlen környezetében is kimutatható. A ma Znió vár aljának nevezett falu egyik szélén áll az egykori turóci prépostság. A falu közepén álló, XIII. század 2. felében épült plébániatemplom is egyenes szentélyzáródású. A szentély K-i falában lévő különleges ablakelrendezés — három körablak és egy félköríves záródású — mögött hasonló gondolat húzódik meg, mint a mórichidai és turóci prépostsági templomok szentélyének K-i falában lévő kettős ablakok és kereszt alakú nyílás együttesében. 49 A turóci prépostsági templomnál ma nem találjuk a kereszt alakú nyílást, mert a K-i fal feletti, egykor feltételezhetően meglévő oromfal ma már nem áll. Létére azonban nemcsak a mórichidai megoldás, hanem a turóci prépostsághoz nem nagy távolságra lévő turócszentmártoni plébániatemplom (XIII. sz. 2. fele) egyenesen záródó szentélyének K-i falában található ablak elrendezés is utal (16—18. kép). A mórichidai premontrei prépostság temploma egy gondoktól nehéz korszak építészetének jelentős emléke, amely jól tükrözi a magyarországi premontreiek templomépítészetének legjellegzetesebb jegyeit a XIII. század közepén. POK (Puk, Pormik) Titulusa: Szent István első vértanú. Majk filiája volt, s a győri egyházmegyéhez tartozott. A monostor alapítójaként a Pok nemzetséghez tartozó Móric grófot említik. Kegyúrként történik még említés Pál fia Péterről is, aki ugyancsak a nemzetséghez tartozik. Egykor Téttel és Szemerével volt határos. 1251-ben egy adománynyal („ ... cuius tertia pars debetur ecclesie de Pok . .."), 1271-ben a Gyarmaton lévő birtok eladásával kapcsolatban említik nevét („ ... fráter Sebastianus prepositus de Puk .. ."). 50 Egy 1274—78 között történt eseményről számol 47 A nagykökényesi rk. plébániatemplom 1966-ban végzett tatarozása alkalmából megfigyelhettük a levert vakolat alatti, kváderkövekből rakott falszövetet. Ez és a D-i falban lévő elfalazott román kori ajtónyílás egyértelműen utalt arra, hogy a mai torony alja egykor a középkori templom szentélye volt. (3. sz. jegyzet) 48 Ribáry Z.—Joó T., A tokaji pálos kolostor nyomában ... MHOMK 6 Miskolc, 1964. 49—52. 49 Kozák K., Kereszt alakú nyílások Árpád-kori templomainkon. AVMMK VI Veszprém, 1967. 151—162. 50 N. Bachmund, i. m. 456. — Balics L., i. m. 273—274. — Oszvald F., i. m. 247—248. 142
