Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)
T. Szőnyi E.: A győri Kálvária utcai római temető hamvasztásos sírjai
félig borító vörös festés nyújt némi támpontot. Bonis É. szerint ez a festési mód Poetovio vidékén gyakori. 56 Csészék, poharak, bögrék. Csészéink közül a szürke, vékony falú, barbotinés fogasdíszes észak-itáliai importdarabok győri viszonylatban és általában a provinciában (D-Pannonia és Carnuntum kivételével) az I. sz. legvégére és a II. sz.-ra datálhatok. 57 Hasonlóképpen importnak tűnik 4. sz. csészénk. A rendkívül finom, vékony falú edénykéhez hasonlót a kékesdi temetőben talált Burger A., sajnos az is csak szórvány. A miénktől az anyag színében tér el. 58 Észak-itáliai csészéknél gyakori a 3. sz. csésze alakja. Lehetséges, hogy a mi darabunk egy ilyennek helyi utánzata. Felületén lehetett valamilyen díszítés is, ami elpusztult, a vörös festésnyomok utalnak erre. 59 Az 1. sz. csésze Aquincumból, a katonai szertár melletti műhelyből ismert forma, ez azonban szürke színű és a márványozott festés is hiányzik róla. 00 A Drag 33 sigillatautánzat (5. sz.) szintén ismert a provinciában, úgy tűnik, hogy sokáig élő forma (a mezőszilasi halomsírokból 61 és az aquincumi papföldi kemence anyagából is előkerült 62 ). A bögrék közül a 3. sz. tojás formájú, agyagszemdíszes példány ad viszonylag megbízható datálásra lehetőséget. Agyagszemdíszes és vörösbarna festésű változatait az I. sz. második felétől a II. sz. végéig használják. 63 Tojásdad testű, urna formát mutató kis szürke bögréink gyakoriak a hamvasztásos temetőkben. 64 Használatuk egybeesik a hamvasztásos temetkezés általánosnak elfogadott idejével. Ugyanezt elmondhatjuk a többi, kevésbé jellegzetes körte formájú, tölcséres és kihajló peremű bögrékről is. 56 Bónis É., Edényművesség, i. m. 23., egyéb előfordulási helyek: Carnuntum — 1957-es ásatásból, Vespasianus—Hadrianus kori (U. Trinks, Carn. Jahrbuch 1957, i. m. 65. sköv.), 1953/54-es kerámiaanyagból, datálása I. sz. második felétől a II. sz. közepéig (G. Reinfuss, Carn. Jahrbuch 1960, i. m. 80.), Szombathely: Hámán Kató u. (Mócsy A., AÉ 1954, i. m. 187.), Kertész u. (P. Buocz T., A Kertész utcai római temető, Savaria 1 (1963), 134., D-Pannonia: Ptuj, Drnovo, Sisak, Stenjevac, Varasdinske Toplice (B. Vikié—Belancic, Neka obiljezja ranocarske keramike u jugozapadnoj Pannoniji, Starinar IV/L3—114 (1965), 106. és 36. ábra 3.). 57 T. Szőnyi E., Észak-Itáliából importált császárkori agyagcsészék a győri Xántus János Múzeumban, Arrabona 14 (1972), 5—25. Analógiák felsorolásával. 58 Sz. Burger A., A kékesdi koracsászárkori temető, AÉ 93 (1966), 267. és K8. 59 Hasonló formák: A. Schörgendorfer, Keramik, i. m. 10., Bonis Ê., Edényművesség, i. m. XX. tábla 69. 60 Póczy K., AAH 1956, i. m. IV. tábla 9. 61 Kiss Á., AÉ 1957, i. m. 1. kép III. 7. és VI. 1. Datálás: Domitianustól a II. sz. közepéig. 62 Póczy K., AAH 1956, i. m. 125. és IX. ábra 4. Kora: III. sz. első fele. 63 Magdalensberg: I. sz. második fele — R. Egger, Die Ausgrabungen auf dem Magdalensberg im Jahre 1953, Carinthia I. 1956, 49—50., Mezőszilas I. sír 3: Domitianustól a II. sz. közepéig — Kiss Á., AÉ 1957, i. m. 1. kép I. 3., Ptuj, Stolz Acker 1894, 17. sír — Bonis É., Edényművesség, i. m. XVIII. tábla 46., Penzendorf (Steiermark), IL sz. — A. Schörgendorfer, Keramik, i. m. katalógusszám 206., Adony, V .sz. agyaggödörből — datálásra idéz Raetiából, Wiesbadenből, Flavius-kori, Rajna-vidékről II. sz.-i darabokat — Barkóczi L.—Bónis É., AAH 1954, i. m. 169. 64 Bónis E., Edényművesség, i. m. XVIII. tábla 27. — lelőhely-felsorolás. Ezeken kívül: Szombathely, Rumi úti temetőből 9 db, a XVII. sírból Hadrianus dénárjával (P. Buocz T., AÉ 1961, i. m. 219 sköv.) Hámán K. utcai temetőből a 63. és ß5. sírból Domitianus és Nerva pénzével (Mócsy A., AÉ 1954, i. m. 186.) Kertész utcából V/4, lelet és VI/'l. (P. Buocz T., Savaria 1963, i. m.) Kékesd (Sz. Burger A., AÉ 1966, i. m. 268.). Schörgendorfer az I. sz. végére, a II. sz. elejére keltezi a típust (A. Schörgendorfer, Keramik, i. m. 188.). 37
