Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)
Lackovits E.: Egy kapuvári női ruhatár bemutatása
XIX. sz.nban terjedt el. A gyász mélységéneik az előbb említett formában való kifejezése minden bizonnyal ősibb szokást őriz. 14 (1. kép) 2. Lt. sz. 71.13.5.1. és 71.13.5.2. Piros bársonyból készült. Az ujjason a mell fölött és az ujjak végén sárga-türkizkék selyem virágos szerszám található. Elöl a szerszám alatt húzott. Vékony, kockás (négyzethálós) barchenttal bélelt. H.: 45 cm, derék: 94 cm, ujja: 56 cm. A szoknya alja szerszámos és söprűs. A szerszám fölött 1 cm-es csípés fut körbe. H.: 78 cm, alsó bőség: 340 cm. Lt. sz. 71.13.47. Piros-zöld színjátszó lángszínü selyemkötényt viselt hozzá, melynek széle körben pillangóval szedett, szegélye pedig fogasra varrott kék selyem. H.: 78 cm, felső sz.: 34 cm, alsó sz.: 77 cm. Lt. sz. 71.13.76. Krémszínű nyomott (magában mintás) 15 bársonyból készült fejkendő, körben hosszan lelógó ugyanolyan színű selyemrojtokkal. A kendő széle és a lelógó rojtok közötti részen háromszög alakú sarkos kötésből nyúlnak le a rojtok. H.: 131 cm, sz. : 131 cm. Lt. sz. 71.13.77. Fehér nyomott bársonyból készült fejkendő. Ugyanolyan kötéssel, mint az előzőnél, körben hosszan lelógó fehér selyem rojtokkal. H.: 116 cm, sz.: 116 cm. Nagynénjétől örökölte. Karácsonykor, húsvétkor, Krisztus király napján (október utolsó vasárnapja), újévkor és vízkeresztkor vette fel. Tiszta időben fehér, felhős időben krémszínű bársonykendővel. (2. kép) 3. Lt. sz. 71.13.2.1. és 71.13.2.2. Sötétlila, adatközlőm szerint kék bársonyból készült. Az ujjas eleje mell fölött húzott. Az ujjakra alul és a mell fölé olajzöldtürkizzöld selyem virágos szerszámot varrtak. H.: 45 cm, derék: 94 cm, ujja: 56 cm. A szoknya alján két 1 cm-es csípéssel, alatta ugyanolyan virágos szerszámmal, mint az ujjason, a szélén pedig söprűvel díszített. H.: 78 cm, alsó bőség: 340 cm. A hozzátartozó kötény ua., mint a piros bársonyhoz (Lt. sz. 71.13.47.). Lt. sz. 71.13.91. lila nyomott bársony kendő, körben kötés, s ebből kilógó, a kendő színével megegyező színű bársonyrojtok. H.: 116 cm, sz.: 116 cm. Fehér bársonykendőt is viselhetett hozzá, ugyanazt, mint a piros bársonyruhához (lt. sz. 71.13.77.). Nagynénjétől örökölte. Húsvéthétfőn, karácsonykor, vízkeresztkor és újév napján viselte. Ha többnapos ünnep volt, minden egyes nap más-más ruhát kellett felvenni. Ugyanez vonatkozott a vasárnapokra is. Két vasárnap egymás után ugyanabban a ruhában nem jelenhetett meg a templomban. 4. Lt. sz. 71.13.4.1. és 71.13.4.2. Csillagos (bordós-fekete alapon arany csillagokkal) bársonyból készült. Az ujjas csíkos barchenttal bélelt. Elöl válltól derékig és az ujjak végén sárga-türkizkék selyem virágos szerszám. H.: 45 cm, derék: 94 cm, ujja: 5Q cm. A szoknya alján ugyanolyan színű virágos szerszám, mint az ujjason, söprű és 1 cm-es csípés. H.: 78 cm, alsó bőség: 340 cm. Lt. sz. 71.13.48. A kötény sötétzöld vékony selyem, szélein körben 2 cm-es vékony fekete csipkével. H.: 73 cm, felső sz.: 38 cm, alsó sz.: 74 cm. Ugyanazt a lila bársony/cendőt kötötte fel hozzá, mint a sötétlila bársonyhoz (lt. sz. 71.13.91.). Nagynénjétől örökölte, s csak Jézus szíve napján vette fel (minden hónap első vasárnapja). Az egyik legszebb öltözetnék tartotta. (3. kép) 5. Lt. sz. 71.13.10.1. és 71.13,10.2. Menyasszonyi ruha. Fehér selyem, beleszőve 14 Ezzel kapcsolatban 1. Fél E., Adatok à gyászszínekhez és párhuzamok. Ethn. XLVI. (Bp. 1936.) 6—17. i 15 Nyomott bársony = a sima bársony felületére gyárilag mintát préseltek, ezáltal a mintáknál matt lett a bársony. Az alap és a minta egymás mellett bizonyos fénykülönbséggel adja vissza a mintázatot. Az egész kendő felületén ugyanaz a mintázás ismétlődik. Plüss bársonynak is nevezték. 206