Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)
Gömöri J.: Korai császárkori és Árpád-kori település, X. századi vasolvasztó műhely Sopronban
vízszintesen bekarcolt vonalak. L. sz. : 73.3.62. (37. ábra 1.) Hasonló edényből származik az L. sz.: 73.3.Ö6. és 73.3.67. (37. ábra 6., 7.). 26. Szürke, vékony falú edény, amelynek oldalán vízszintes vonalkötegek futnak körbe. Töredék. L. sz.: 73.3.63, (37. ábra 5.), hasonlók az L. sz.: 73.3.68. és a 73.3.69. (37. ábra 8., 9.). 27. Vörös, 'korongolt fazék töredékei, perem alatt kétszeres hullámvonal és sűrűn bekarcolt vízszintes vonalak. L. sz.: 73.3.65. (37. ábra 4.). 28. Kihajló peremű, vörösesbarna fazék darabja. Perem alatt először hullámvonalat karcoltak be, majd azt két párhuzamos vízszintes vonallal áthúzták. L. sz.: 73.3.71. (41. ábra 1.). 29. Kihajló peremű, barna fazék hullámvonal-díszítéssel. L. sz.: 73.3.72. 30. Fogaskerék-díszítésű vörös fazékdarabok. L. sz.: 73.3.73. és 73.3.74. (38. ábra 1., 2.). 31. Vörös fazék töredéke, perem alatt ferde bevágásokkal. L. sz. : 73.3.75. 32. Zöldes kőből csiszolt véső töredéke. Sz.: 3 cm, H.: 4,5 cm. L. sz.: 73.3.70. (37. ábra 10.). 33. Vassalakdarab A II. ház feltöltésében ezen kívül nagy számmal kerültek elő különböző állatcsontok, esetenként égett állapotban. 167 A ház és a terménytároló verem leletanyagának egy része az I. vasolvasztó műhely cserepeivel egykorú, X. sz.-i. A leletanyag másik része, pl. a perem alatti ferde bevágásokkal díszített és vízszintes vonalakkal bekarcolt barna fazekak, a hullámvonalas darabok egy része és a fogaskerék-díszítés a XI— XII. sz.-ra jellemző. 168 Említettük már, hogy éppen az I. műhelygödörben található XI— XII. sz.-i cserépdarab alapján keltezzük a műhelyt a X. sz.-ra, mivel természetes feltöltődése a XI— XII. sz.-ig viszonylag kis mértékű volt. 169 A II. ház — amelynek lakói a műhelygödröt végleg feltöltötték — ennek következtében nem sokkal a műhely elhagyása után épülhetett. Ügy látszik tehát, hogy egyelőre félre kell tennünk azt az ásatás közben felmerült gondolatot, hogy a II. ház az I. műhelyben dolgozott vaskohászok lakóhelye lett volna. Erre utalt a házban és a ház ülőgödrében talált hullámvonalköteg — és vízszintes vonalköteg — bekarcolásokkal díszített edénytöredékek nagy száma. Az a tény viszont, hogy a műhelyben csak a feltöltés felső rétegében került elő a házra jellemző kerámia, azt mutatja, hogy a ház későbbi. A műhely kerámiaanyaga a X— XI. sz.-i imolai műhelyével mutat rokonságot 170 , méretét és formáját tekintve a 2. kemence is ide kapcsolható. A műhelygödör formája viszont a XI— XII. sz.-i kőszegfalvi és vasvári műhelyekével analóg. 171 A házban lelt kerámiatöredékek XI— XII. sz.-ra keltezett része szintén a kőszegfalvi és vasvári műhelyek cserépanyagával egyezik meg. 172 A II. ház formai 167 Vizsgálatuk folyamatban van. 168 Nováki Gy., i. m. (1968) az imolai műhelyek keltezéséről. 169 V. B. Proudfoot, Experiments in archaeology. Science Jurnal, 1967. novemberi szám 62. Kísérletekről közöl ábrákat, melyek szerint hasonló földmű ilyen mértékű feltöltődése kb. 4 év alatt történik meg. Bolygatott talaj esetében — ilyen a bánfalvi úti műhely környéke is — a természetes feltöltődés üteme gyorsabb lehet. 170 Nováki Gy., i. m. (1968) I. t. 2—3, 5., II. t. 4. Az 1. és 2. műhelyben. 171 Uo. 31. kép, 33. kép és 40. kép. 172 Uo. V—VII. táblák. 114
