Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)
Gömöri J.: Korai császárkori és Árpád-kori település, X. századi vasolvasztó műhely Sopronban
pedig a nyak alatt körbefutó két borda között található ez a motívum, mint azt az egyik soproni töredéken is látjuk. A II— III. sz.-i pederi telepen 125 kézzel formált fazék pereme alatt jelenik meg a zegzugmotívum, Sebastovce-Barca l2,í lelőhelyen (korai római korból) az edény vállán, Besa-i lelet 127 dák csészéjének a peremén. A Szob-öregfalui A/2, házban talált töredéken a nyak alatti két borda között látható e motívum, a töredéket Bóna I. — analógiák alapján — a III. sz. első felére datálta 128 . A zegzugminta további vizsgálata nem nyújt kronológiai támpontot, előszeretettel alkalmazták a római kor korai és késői időszakában a Dunától É-ra élt germánoknál. Az 1. ház felsorolt leleteinek nagy része jellegzetesen kora császárkori. Kisebb része tágabb időszak használati tárgyaival párosítható. Datálás szempontjából a római leletek, köztük is a fibula lényeges, melynek alapján a II. sz. második felére helyezzük a gödörházat. E kormeghatározást a barbarikumi leletek egy része is alátámasztja, más része nem mond ellent neki. A barbár készítmények egyúttal utalnak a ház lakójának eredetére, aki kétségtelenül túlparti germán volt. Feltehetnénk, hogy a barbarikumi kerámia szebb darabjai kereskedelmi úton kerültek Scarbantia szomszédságába, hiszen a város területéről ebből az időszakból, az I— II. sz.-ból egy északi germán ivókürtveretet is ismerünk, amelyet feldolgozója, Nováki Gyula, mint kereskedelmi cseretárgyként ide került dísztárgyat említ. I2!) Ellentmond feltevésünknek, hogy leletanyagunk zöme olyan durva, kézzel formált házi kerámia, amely távolsági kereskedelem tárgya nemigen lehetett. Inkább személyes portéka vagy helyben készített, megszokott formájú és díszítésű konyhagarnitúra darabjai. A ház méretbeli és szerkezeti analógiáit is zömmel Szlovákiából, 130 a cseh, morva 131 területekről. Közép-Németországból 132 ismerjük. Legközelebbi analógiaként a Musov-i I. ház hozható fel, melynek tetőtartó oszlopai házon kívül, a lakógödör peremén és a ház közepén helyezkedtek el. 133 A Musov-i házban a karólyukakat is megtaláljuk, hasonlóképpen a már idézett, morva területekről ismert házak egy részénél. Ezt a háztípust Morvaország területén a II. sz. 2. felétől kb. 300-ig használták, Csehországban az I. és IV. sz.-ban is előfordulnak hasonlók. m A Sopron, Bánfalvi úti telep kiterjedését további kutatások hivatottak tisztázni. Az 1. ház közelében 3 beásást is átvágtak a vízvezetékek lefektetésekor. Ezek valószínűleg hulladékgödrök. Közülük a 2. számúban került elő két edény125 M. Lamiová-Schmiedlová, i. m. (1969) IS. kép, 3. 126 Uo. 38. kép 8. 127 Uo. 37. kép 2. 128 Bóna I., i. m. 282., XLVI. t. 10. 129 Nováki Gy., Északi ivókürtveret a római kori Sopronból. Arrabona. 9 (1967) 16., 1. ábra. 130 M. Lamiová-Schmiedlová, i. m. (1969) 21. kép, Peder, 28. kép. Sebastovce-Barca; Kölnik i. m. (1971) 5. kép 5, Lipová-Ondrachov — középső cölöplyukkal. 131 I. Peskaf, Nővé poznatky o obytnych tavbách na moravskych sidlistích z doby fímské. Památky Arch. LU (1961) c 2. 4H4—422. Különösen a középen cölöplyukkal ellátott gödörházak, mint Vícemilice, Sifem, Komofany(l. kép 1—3.), továbbá Musov, Kfepice (2. kép 2, 5—6.) (3. kép 2—3, 5—6.) (4. kép 2. és 5. kép 1.) telepeinek többi háza. 132 G. Mildenberg, i. m. 107. 114. kép. Lakógödrön kívüli cölöplyukakkal, Rötha-Geschwitz (Kr. Borna). 133 Ld. 131. jegyzetet 3. ábra, 5. 134 Ld. 131. jegyzetet 418, 422. 95
