Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)

Gömöri J.: Korai császárkori és Árpád-kori település, X. századi vasolvasztó műhely Sopronban

Az agyagrácsapkodás kedvelt díszítési mód volt a Ny-i római provinciákban a korai császárkorban.

110 Egy hasonló durva felületű edényt az MNM gyűjteményéből közöl K. Tackenberg, mint a korai germán kultúra tipikus képviselőJet.** 18. Edénytöredék. Gömbölyded formájú, kézzel formált szürke edény több töredékből ragasztott darabja. Csillogó szemcsékkel erősen soványított. Gömbölyített perem, behúzott keskeny nyak, oldala díszítés nélküli, sima. L. sz.: 73.1.37. (11. ábra 4.) (19. ábra 5.) Hasonló, csak finomabb kidolgozású: L. sz.: 73.1.120. töredék (15. ábra 3.), ide tartozik egy durvább kivitelű edény: L. sz,: 73.1.38. (11. ábra 5.) (18. ábra 21.) szintén díszítés nélküli töredéke is. 17. ábra. Gyöngyszem az 1. ház feltöltéséből Analógiáit ismerjük többek között a Besenov-i

11

'- II. sz. közepére keltezett Á sírból, a Kadan-i

113 18. házból, a Kostolná pri Danaji-ban feltárt 68. sírból, a kora római korból"

7

' és a Tisice-i I. sz.-i temető 34. sírjából.

115 19. Kézzel formált, öblös edényke 2 töredéke, sima, barna színű felülettel, keskeny, egyenes peremmel, amely felső részen kissé kihajlik. 73.1.121. (18. ábra 27.) hasonló töredékek: L. sz.: 73.1.119., L. sz.: 73.1.119. (18. ábra 29.); L. sz.: 73.1.112. (18. ábra 28.) erőteljesebben profilálva. 20. Serleg. Fekete grafitos, felső harmadában öblösödő edény 2 nagyobb darabja, melyek alapján eredeti formája rekonstruálható. Nyaka enyhén behajlik, alatta körbefutó borda. Kidomborodó részét kettős pontsorokból képzett meanderminta díszíti, ehhez függőleges irányú kettős vonalak csatlakoznak — hasonlóképpen kettős pontsorokból képezve. Az edény oldala egy helyen javított: a műhelyből kikerültekor sem volt hibátlan példány. L. sz. : 73.1.126. (16. ábra la—lb.) (19. ábra 4.) Hasonló díszítésű az L. sz. : 73.1.127., csak vastagabb falú edény töredéke (16. ábra 2.), ide sorolandó továbbá az L. sz. : 73.1.129. töredék megegyező díszítése alapján, ez viszont igen vékony falú edényből származik. (16. ábra 3.) 21. Fekete, grafitos edény két töredéke, melynek nyaka alatt két párhuzamos, vízszintes borda futott körbe. A bordák között kisebb, a perem és a felső 110 Bónis É., i. m. (1942) 20. 111 K. Tackenberg, Néhány korai germán lelet Magyarországon. Arch. Ért. 1928. 19. kép. 66—67. old. 112 T. Kölnik, i. m. (1961) „A" sír, (I. Aa és XVII. 1.) 113 V. Kruta, i. m. (1972) 5. kép 2. 114 T. Kölnik, i. m. (1971) 5.16. 16, 19. 115 K. Motyková-Sneidrová, i. m. (1963) obr. 11, 1. 91