Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)
T. Szőnyi E.: A győri Kálvária utcai római temető hamvasztásos sírjai
szítik. Ezután pontsorokkal határolt levélfüzér, majd az előbbihez hasonló indamotívum következik, melynek alsó ívei között térkitöltő levéldísz látható. Agyag (a): sárga, bevonat (bv): világos vörös, magasság (m): 9 cm, szájátmérő (szá): 19,5 cm, talpátmérő (tá): 7,6 cm, ltsz: 53.153.1. (I. tábla 1., 2. ábra.) 2. Hasábos testű üvegkorsó. Vízszintes pereme befelé visszahúzott, a hasáb felső sarkai lekerekítettek, nyaka hengeres. Bordázott szalagfüle sérült. Fenekén négy domború, koncentrikus kör, a sarkokban csúcsukkal kifelé fordított V alakok (3. ábra). Színes halványzöldes, m: 21,6 cm, szá: 5 cm, talpméret: 7X7 cm, ltsz: 53.153.6. (I. tábla 2., 2. ábra.) Irodalom: Benkő A., Üvegcorpus, Rég. Füz. II.—11 (1962) 114., 4j/26. 3. Drag 35 típusú sigillata csésze. Peremén barbotindísz : az átellenes oldalakon 1—1 lándzsa alakú levélben végződő szőlőfürt és 1—1 csigavonalú kacs váltakozik egymással. Sötétvörös, m: 3,1 cm, szá: 9,4 cm, tá: 3,9 cm, ltsz: 53.153.5/a. (II. tábla 3 a—b., 2. ábra.) 4. Drag 35 formájú sigillata csésze peremtöredéke, melyet stilizált liliom és szőlőfürt díszít. Élénkvörös, szá: 9,6 cm, ltsz: 53.153.5/b. (II. tábla 4 a—b., 2. ábra.) 5. Drag 35 formájú barbotinos sigillata csésze, peremén a két-két szemközti oldalon stilizált liliom- és szőlőfürtdíszítés. Világosvörös, m: 4,1 cm, szá: 12,9 cm, tá: 5,1 cm, ltsz: 53.153.4. (II. tábla 1 a—b., 2. ábra.) 6. Az 5. sz. lelettől csak méreteiben eltérő darab. Élénkvörös, m: 4.2 cm, szá: 13,5 cm, tá: 5,0 cm, Pannonhalma, bencés gyűjtemény. (II. tábla 2 a—b.) 7. Drag 36 formájú sigillata tál (pereme kiegészített). Peremén a két szemközti oldalon vízszintes barbotinszállal lezárt, két kaccsal körülvett stilizált liliom, köztük hajlott szárú, lándzsa alakú levélben végződő szőlőfürt (a szemközti hiányzik). A perem alatt bekarcolt T V betűk. Élénkvörös: m: 4 cm, szá: 18,8 cm, tá: 8,8 cm, ltsz: 53.153.2. (I. tábla 4 a—b., 2. ábra.) 8. Drag 36 típusú sigillata tál utánzata. Díszítése: a perem átellenes oldalain két-két stilizált szőlőfürt és csigavonalú kacs váltakozik. A: sárga, bv: matt, vörös, m: 3,5 cm, szá: 18,8 cm, tá: 9 cm, ltsz: 53.153.27. (I. tábla 3 a—b., 2. ábra.) 3—7. lelet — irodalom: Gabler D., Adatok az itáliai barbotinos sigillaták kérdéséhez, Arrabona 6 (1964) 5—16. 9. Égett üvegedények — elvesztek. A Bl sírral kapcsolatban Lovas kételkedik abban, hogy egyetlen sír anyagához tartozott volna a sok hasonló sigillata tálka. Lehetséges, hogy Lovasnak igaza van, de nem szabad elvetnünk annak a lehetőségét, hogy a hat barbotinos edény egy sír leletei közé tartozik. Ilyesfajta tányérgarnitúra sírba tételét a provinciából eddig nem ismerjük, B. Stümpel a mainzi oberer Laumenheimer úti, I— II. századi temető X. sírjából közöl egy hasonló együttest. 6 Itt is három pár kihajló peremű sigillata tányér került elő a hamvasztásos sírból. A két pár kisebb Drag 35, a nagyobb pár 36-os formát mutat. (A szerző pontos méreteket nem közöl.) Egyébként csak a forma egyezik, a díszítés: a peremen körülfutó lándzsa alakú barbotinlevélsor már Gallia felé mutat. Ügy látszik, hogy itt edénygarnitúráról van szó (asztali készlet). A győri Kálvária temető egy másik hamvasztásos sírjából (B5) is említ Méry hasonló tálakat, ebből azonban csak négyet. 7 Itt a leg6 B. Stümpel, Bericht des staatlichen Amtes für Vor- und Frühgeschichte für die Zeit vom 1. Januar bis 31. Dezember 1068, Mainzer Zeitschrift 65 (1971), 147. 7 Főgimn. Ért. 1876, 12. s:
