Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)
T. Szőnyi E.: A győri Kálvária utcai római temető hamvasztásos sírjai
„pannóniai" áruk, ez is sigillatát utánoz, Hasonló jellegű — Drag 29 és 37 közti átmeneti formájú — fogasdíszes tálat egy stridói (Strigova) tumulus anyagából közöl Bónis É. 49 , melyet formája alapján datál. Ezt a sigillata formát D- és Közép-Galliában Traianus koráig gyártották. így a forma, az anyag és a díszítésmód egyaránt a II. sz,-ra, annak is inkább első felére utal. Ehhez az edénytípushoz tartozik még 3. sz. tálunk is. Szintén sigillatát utánoz, bár elég ügyetlenül. Kis tálunk leginkább a Drag 35 típusú csészékre emlékeztet formájában. Hogy valóban ezt akarta vele utánozni a fazekas, mutatja, hogy két teljesen hasonló formájú, vörös festésű sigillatautánzaton — melyek a szombathelyi, Hámán Kató utcai, I. sz. végi, II. sz. első feléből származó temetőből kerültök elő — a peremen levő díszítés is a Drag 35 formájú, itáliai barbotinos sigillatákra utal. 50 Inkább díszítése, mint formája miatt emeljük ki 2. sz. tálunkat. Az agyagszemdíszítést szívesebben alkalmazták kis méretű edényeken, poharakon, horpasztott poharakon, csészéken. A miénkhez teljesen hasonló formájú, agyagszemdíszes, ám ennél jóval kisebb méretű csészét közöl Schörgendorfer az I. sz. végére, II. sz. első felére meghatározva. 51 4. sz. szalagfüles tálunk viszont formáját tekintve különleges. Nem túlságosan gyakori forma a provinciában, eddig mindössze, néhány példányt ismerünk belőle. Fémedényt utánzó forma, amint azt erősen profilált alakja is mutatja. Erre utal, hogy az aquincumi Bécsi út 82. sz. alatti telekről az 56. sírból előkerült darabot zöld fémmáz borítja. 52 A mi edényünkön, a Bécsi útin és az egyik mezőszilasi halomsírból előkerült szürke példányon kívül, 53 síranyagból nem ismerjük ezt a tálformát. Műhelyleletként az aquincumi katonai szertár melletti műhelyből ismerünk töredékeket, valamint Brigetióból. 5 ' 1 Szalagfüles tálunkat az eddiginél szorosabb időhatárok közt a II. sz. első felére datálhatjuk. A győri kálváriái temető hamvasztásos sírjainak anyagában mindössze két tányértípus szerepel. Mindkettő az egész provinciára és a római korra általánosan jellemző. 5. és 6. sz. tányérjaink a Bónis-féle XII. t. 3. típushoz tartoznak. 53 A másik tányértípus legalább ennyire általános, bár itt a tányér külsejét csak 49 B. Bónis É., Mester jegyes urnák egy DNy-pannoniai fazekasműhelyből, FA XIV (1962), 28, 29. 50 Mócsy A., AÉ 1954, i. m. 186., 4. és 60. sír. 51 A. Schörgendorfer, Keramik i. m. Katalógusszám: 5. 52 Baranyainé, Bónis Ê., A Bécsi úti korarómai temető agyagedényei, Ant. Hung. I (1947), 48. 53 Kiss A., A mezőszilasi császárkori halomsírok, AÉ 84 (1957), 49 sköv. IX. tábla 1. A halmok keltezési idejét Domitianus uralkodásától a II. sz. közepéig terjedő időre teszi. 54 Póczy K., AAH 1956, i. m. 97. VI. ábra 19. Szerinte ezt a formát a provinciális kerámiában csak néhány évtizedig gyártották, Brigetióból három kemencéből említ ilyen anyagot, melyek biztosan csak a II. sz. első felében működtek, Daciából Hadrianus korából ismerünk analógiákat. 55 Ismerjük ezenkívül Carnuntumból: G. Reinfuss, Die Keramik der Jahre 1958/59, Carn., Jahrbuch 1959, 83., U. Trinks, Fundbericht Palastruine 1957, Carn. Jahrbuch 1957, 70. — a szerző kifejezetten pannóniai formának tartja. Szombathelyről: Mőcsy A., AÉ 1954, i. m. 187., P. Buocz T., AÉ 19iSl, i. m. 237. Mezőszilasról: Kiss Á., AÉ 1957, i. m. 47. és 49. Cserszegtomajról: Szántó I., A cserszegtomaji (Veszprém m.) koravaskori és koracsászárkori urnatemető, AÉ 80 (1953), XVI. tábla 16. és 18. Adonyból: Barkóczi L.—Bónis É., Das frührömische Lager und die Wohnsiedlung von Adony, AAH IV (1954), LIV. tábla 9. 36
